Blog 50.

2013.04.25 00:22

50. nap – 50. §:  28. Eltérő megállapodások (azaz eltérési lehetőségek a VII. fejezet szabályaitól).

Azonnali bocsánatkéréssel kell kezdenem, mivel nem tartottam magam ígértemhez, nem közöltem eltérési szabályt vagy az eltéréstől való tiltást ott, ahol az megengedett, illetve tiltott. Sajnos, mire a napi blogbejegyzés végére értem, kiment a fejemből, hogy pirossal kellene jeleznem, ezeket a jogszabályhelyeket.  Az 50. § tartalmazza azokat a jogszabályhelyeket, amelyektől a felek megállapodása (munkaszerződés) illetve a kollektív szerződés eltérést engedélyez illetve jobbára tilt.

50. § (1) A felek megállapodása

a) a 42-44. §-ban, valamint

b) a 45. § (1) bekezdésében foglaltaktól nem térhet el.

(2) Kollektív szerződés

a) a 42-44. §-ban, valamint

b) a 45. § (1)-(4) bekezdésében foglaltaktól nem térhet el.

(3) Kollektív szerződés a 46-47. §-ban foglaltaktól csak a munkavállaló javára térhet el.

(4) Kollektív szerződés rendelkezése alapján a próbaidő tartama legfeljebb hat hónap.

A munkaviszony létesítésére vonatkozó VII. fejezettől az eltérés lehetősége meglehetősen szűkre szabott, a szabályok zömében eltérést nem engedőek (azaz: kógens szabályok). Ez így is van rendjén, nagyon fontos, hogy a munkaviszony létesítése, a munkaviszony kezdete minden esetben azonos módon történjen, ezzel elősegíthető a munkaviszonyok átláthatósága, biztonsága.

Eltérés lehetséges a munkaszerződésben illetve a kollektív szerződésben, de az 50. § (1) illetve (2) bekezdése éppen hogy nem a lehetséges eltérést, hanem a szigorú tiltásokat tartalmazza.   

 

A felek megállapodása (a munkaszerződés) – (1) bekezdés – nem térhet el attól, hogy

 

  1. a munkaviszony a munkaszerződéssel jön létre (Mt. 42.§)
  2. a munkaszerződés − jogszabály (!) eltérő rendelkezése hiányában – a Második Részben foglaltaktól, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet (Mt. 43. §)
  3. a munkaszerződést írásba kell foglalni, az írásba foglalás elmaradása miatti érvénytelenségre csak a munkavállaló hivatkozhat, és csak 30 napon belül (Mt. 44. §)
  4. a munkaszerződésben meg kell állapodni az alapbérről és a munkakörről (Mt. 45. § (1) bekezdés)

 Kollektív szerződésben sem lehet eltérni − (2) bekezdés − az alábbi szabályoktól (az első négy szabálytól munkaszerződésben sem lehet eltérni!):

  1. a munkaviszony a munkaszerződéssel jön létre (Mt. 42.§)
  2. a munkaszerződés − jogszabály (!) eltérő rendelkezése hiányában – a Második Részben foglaltaktól, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet (Mt. 43. §)
  3. a munkaszerződést írásba kell foglalni, az írásba foglalás elmaradása miatti érvénytelenségre csak a munkavállaló hivatkozhat, és csak 30 napon belül (Mt. 44. §)
  4. a munkaszerződésben meg kell állapodni az alapbérről és a munkakörről (Mt. 45. § (1) bekezdés)
  5. a munkaviszony tartamát a munkaszerződésben kell meghatározni, ha ez nem történik meg a munkaviszony határozatlan időre jön létre (Mt. 45. § (2) bekezdés)
  6. a munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni, ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi. (Mt. 45. § (3) bekezdés)
  7. a munkaviszony − eltérő megállapodás hiányában(!) −  általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre

Kollektív szerződésben az alábbi szabályoktól csak a munkavállaló javára lehet eltérni (Mt. 50. § (3) bekezdés:

  1. a munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót az Mt. 46. § (1) bekezdésében felsorolt munkakörülményekről
  2. 15 napot meghaladó külföldön történő munkavégzés esetén a munkaszerződés megkötésekor kötelező tájékoztatáson túl a munkáltató − legkésőbb a külföldre való kiutazást megelőző 7 nappal − írásban tájékoztatni kell
  3. Az 50. § utolsó szabálya arról szól, hogy a kollektív szerződés rendelkezése alapján a próbaidő tartama legfeljebb hat hónap lehet (Mt. 50. § (4) bekezdés)

A VII. fejezet szabályai a 42. §-tól tart a 49.§−ig tartanak. Az eltérési szabályok szerint a 42−47.§−ig tartó szabályoktól vagy a munkaszerződésben, vagy a kollektív szerződésben nem lehet eltérni. A 43. §−ban megfogalmazott általános eltérési klauzula kimondja, hogy a Második Részben foglaltakról, illetve a munkaviszonyra vonatkozó szabályoktól (jogszabály, kollektív szerződés, üzemi megállapodás, egyeztető bizottság határozata) csak a munkavállaló javára lehet eltérni.

Ebből az is következik, hogy a 48. és a 49. § szabályaitól kollektív szerződésben el lehet térni, és nemcsak a munkavállaló javára, de annak hátrányára is. A 48. § a munkaviszony kezdetéről szól (ha munkaszerződésben nem rögzítették, akkor az a munkaszerződés megkötését követő nap). A 49. § azt írja elő, hogy a felek a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti időszakban nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a munkaviszony létrejöttét meghiúsítaná, ebben a §−ban találhatók az elállás szabályai is. Mindkét esetben tehát csak a kollektív szerződésben lehet olyan szabályt megállapítani, ami a munkavállalókra nézve hátrányos.

Hátrányos lehet a munkavállalókra, ha túl hosszúidő telik el a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdete között, tehát ha a kollektív szerződés például azt rögzíti, hogy a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő hónap első napja – ez persze csak egy elméleti lehetőség, a munkáltatóknak is éppolyan érdeke a velük leszerződő munkavállalók munkába állítása, mint maguknak a munkavállalóknak...

Kénytelen vagyok megint szóba hozni az elállás jogát. Jóllehet a 49. §−ban található szabályok világossá teszik, hogy ezt a jogosultságot csak a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdete közötti időszakban (a munkaviszony kezdetének napjáig) lehet gyakorolni, és csakis akkor, ha az elállási joggal élő fél lényeges körülményeiben következett be változás. A változásnak olyannak kell lennie, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné vagy az elálló fél oldalán aránytalan sérelemmel járna. Mindezek mellett meggyőződésem, hogy az egyáltalán nem szolgálná a munkavállalók érdekeit, ha a munkáltató és a szakszervezet a kollektív szerződésben olyan szabályokat állítanának fel, amely megnehezítené a munkavállaló részéről e jog gyakorlását, a munkáltató részéről pedig megkönnyítené azt. A kollektív szerződést kötő feleknek tudniuk kell, hogy az Mt.-ben megfogalmazott elállási jog speciális munkajogi szabály, és tényleg csak rendkívüli esetekre használható, ennek megfelelően kell alkalmazni, és ha szükséges( de csakis akkor) élni a kollektív szerződésben való eltérés szabályozásával.

Néhány jogeset, amelyekben az elállásról van szó, de nem az új Mt. –szabályok szerinti elállásról, valamint a próbaidőről és néhány munkaszerződésre/munkaviszony megszüntetésére vonatkozó döntésről van szó.

BH2012. 156  (9 Kb)

 A megváltozott munkaképességű munkavállalót a munkáltató az egészségi állapotának megfelelő munkakörben köteles tovább foglalkoztatni. Ez a munkavállaló számára nem jelent alanyi jogot a korábbi munkabérére (1992. évi XXII. törvény 85. § (3) bekezdés).

EBH2006. 1534

 A munkaviszony közös megegyezéssel való megszüntetéséről szóló megállapodást a munkajogi, nem a polgári jogi szabályok szerint kell elbírálni (1992. évi XXII. törvény 7. §).

EBH2006. 1532

 A felek a versenytilalmi megállapodásban az elállás jogát kiköthetik. Az elállásra vonatkozóan a felmondás szabályai nem alkalmazhatók (1992. évi XXII. törvény 3. § (6) bekezdés; 1959. évi IV. törvény 320. § (1) bekezdés, 321. § (1) bekezdés).

BH1992. 561.

 A keresettől való elállás az ügy felperesének olyan eljárásjogi cselekménye, amellyel azt juttatja kifejezésre, hogy az eljárás folytatását és a per érdemi befejezését nem kívánja. Ezért az elállásra vonatkozó nyilatkozatoknak kifejezettnek, egyértelműnek és minden befolyástól mentes, szabad akarat elhatározásúnak kell lennie (Pp. 356. § (2) bek., 3. § (1) bek.).

BH2007. 388

 A próbaidőt követően, a próbaidő céljának megfelelő okból megkötött határozott idejű munkaviszony nem felel meg a törvénynek (1992. évi XXII. törvény 79. §, 81. §).

BH2006. 199

 A határozott időre szóló foglalkoztatás meghosszabbítása abban az esetben ismerhető el, ha ehhez valamely jogos indok kapcsolódik. A munkavállaló alkalmasságának megítélésénél a munkáltatónak jóhiszeműen és kellő gondosság tanúsításával kell eljárnia (1992. évi XXII. törvény 79. § (4) bek.).

BH2004. 156

 Ha a kft. ügyvezetőjének munkaszerződése határozott időre szólt, azt csak a törvényben meghatározott feltételekkel lehetett megszüntetni (Mt. 88. §).

EBH2002. 683

 A felek a munkaszerződésben - az Mt. 13. §-ának (3) bekezdésében meghatározott körben és feltétel betartásával - kiköthetik valamely kollektív szerződés alkalmazását akkor is, ha a munkáltatóra egyébként a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki (Mt. 13. § (3) bek., 76. § (4) bek.).

BH2002. 458

 A munkaszerződés tartalmát a felek megállapodással határozzák meg. A szerződés módosítása ennek megfelelően ugyancsak a felek közös megegyezésével, egyező akaratnyilvánításával történhet. A szerződési szabadsággal összeegyeztethetetlen az az álláspont, amely szerint a felmondás okszerű indokát képezheti, ha az egyik fél által kezdeményezett munkaszerződés-módosításhoz a másik fél nem járul hozzá (Mt. 76. § (1) bek., 82. § (1) bek., 89. § (2) és (3) bek.).

EBH2005. 1334

 Ha a versenytilalmi megállapodás elállás folytán nem hatályosul, az elszámolási kötelezettséggel felvett díjelőleg visszakövetelése nem jogellenes (1992. évi XXII. törvény 3. § (6) bek.).

Mivel közeledik az éjfél, jó éjt és holnapra, szép napot!

Mariann

Vissza