Blog 39.
39. nap – 39. §: az átadó és átvevő egyetemlegesen felel meg az átszállást megelőzően esedékessé vált munkavállalói követelésért
39. § Az átadó és az átvevő munkáltató egyetemlegesen felel az átszállást megelőzően esedékessé vált munkavállalói követelésért, ha a munkavállaló az igényét az átszállást követő egy éven belül érvényesíti.
A két munkáltató egyetemlegesen felelős azokért a munkavállalói követelésekért, amelyek még az átszállást megelőzően esedékessé váltak, és amelyeket a munkavállaló az átszállást követő egy éven belül érvényesít. Például, ha az átadó munkáltató a munkavállalónak még az átszállás előtt kárt okoz, az ebből eredő követelések az átadóval és az átvevővel szemben is érvényesíthetőek, az átszállást követő egy éven belül.
Az egyetemleges felelősség szabályait a Ptk. határozza meg (337−338. §-okban), ennek mintájára került be az átadó és átvevő munkáltató „közös” felelőssége. Az egyetemleges felelősség szabálya annak okán került be a munka törvénykönyvébe, hogy a munkáltatónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeiről való tájékoztatási kötelezettségéről szóló 91/533/EK irányelv alapján már az előző munkatörvény is tartalmazta az munkáltatói jogutódlással kapcsolatban.
Ptk. 337. § (1) Egyetemleges kötelezettség esetében minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik, de amennyiben bármelyikük teljesít, vagy a kötelezettséget beszámítással megszünteti, a jogosulttal szemben a többiek kötelezettsége is megszűnik.
338. § (1) Az egyetemleges kötelezetteket - ha jogviszonyukból más nem következik - a kötelezettség egymás között egyenlő arányban terheli. Ha valamely társkötelezett a jogosultnak kötelezettségét meghaladó szolgáltatást teljesített, a többi társkötelezettel szemben - a követelésnek őket terhelő része erejéig - megtérítési követelése támad.
Az egyetemleges felelősség azt jelenti, hogy az átszállással az átadó munkáltató nem mentesül azonnal az átadással érintett munkavállalók munkaviszonyából eredő kötelezettségektől, hiszen még egy évig a munkavállaló döntése szerint helyt kell állnia az esedékessé vált, de a munkavállalóval fennálló munkaviszonya alatt nem teljesített követelésekért. Ezen felül számolnia kell azzal is, hogy felelnie kell azokért a munkavállalói igényekért is, amelyeket a munkavállaló az átszállást kötő egy éven belül az átvevőhöz nyújt be, és amelyek nem az átvevőnél, hanem még az átadónál keletkeztek.
A munkavállalói követelést csak az átszállást követő egy évig lehet érvényesíteni. (Egy év eltelte után a munkaviszonyból származó igények kizárólag az átvevővel szemben érvényesíthetők − természetesen az elévülési időn belül).
Az előző munkatörvényben a jogelőd (azaz az átadó) munkáltató kezesi felelőssége is szerepelt, de mivel ezt a gyakorlatban nem alkalmazták az érintettek, a jogalkotó úgy döntött, hogy nincs szükség újból beépíteni az új munka törvénykönyvébe.
Még egy esetben – de nem a munka törvénykönyvében szabályozottan – nyújt védelmet a jog azoknak a munkavállalóknak, akiknek munkáltatója (az átvevő munkáltatóról van szó) az átszállást követően nem tudja teljesíteni kötelezettségeit, mert vagy az átszállást követően vagyoni helyzetében olyan kedvezőtlen változás következett be, hogy megkezdődött a felszámolása. Ebben az esetben a Bérgarancia Alapból lehívhatók a munkavállalók jogos igényei (erről is majd később még lesz szó!)
Még néhány jogeset, és utána: szép jó éjszakát, holnapra szép időt!
BH2007. 99
Jogutódlás esetén a jogelőd csak a jogutódlást megelőzően keletkezett munkavállalói követelésért felel (1992. évi XXII. törvény 85/A. § (2) bekezdés).
EBH2011. 2331
A felszámoló kártérítési felelősséggel tartozik a felszámolási költségek - Bérgarancia Alapból nyújtott támogatás - esedékességekor történő kielégítésének elmulasztása miatt, ha annak akárcsak részbeni megfizetésére az adós - a felszámolás alatt - pénzeszközzel rendelkezett, de azt a felszámoló nem az esedékes felszámolási költség kifizetésére fordította (1991. évi XLIX. törvény 54. §, 57. §, 58. §, 1959. évi IV. törvény 339. §).
EBH2011. 2314
Az egyetemlegesen kötelezettek egyikével a jogosult által kötött egyezség a többi kötelezettre csak akkor hat ki, ha az egyezség alapján a jogosult teljes követelésének kiegyenlítése megtörtént (1959. évi IV. törvény 337. §, 339. § (1) bekezdés, 344. § (1) bekezdés).
EBH2010. 2293
Az egyetemleges fizetésre kötelezettek közül a vámtartozást elsőként befizető nem kérheti a másik kötelezett által, később szintén befizetett vámtartozás, mint túlfizetés összegének visszautalását (2913/92/EGK rendelet 233. cikk).
Mariann