Blog 36.
36. nap – 36. §: a munkáltató személyében bekövetkező változás (VI. fejezet)
Mt. 36. § (1) A gazdasági egység (anyagi vagy nem anyagi erőforrások szervezett csoportja) jogügyleten alapuló átvételének időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át.
(2) Felszámolási eljárásban
a) az (1) bekezdésben,
b) a 37-40. §-ban,
c) a 66. § (3) bekezdésében,
d) a 228. § (4) bekezdésében,
e) a 229. § (4) bekezdésében, valamint
f) a 282. §-ban
foglaltak nem alkalmazhatók.
Újabb fejezethez érkeztünk, amelyet a munkáltató személyében bekövetkező változásként tüntet fel a címe, de igazából a gyakorlat továbbra is úgy fog emlegetni: a munkáltató jogutódlás szabályai. Az elnevezés megváltozása mögött az a jogalkotói szándék rejlik, mely szerint meg kell különböztetni az általános (jogszabályon, pl. a gazdasági társaságokról szóló törvényen alapuló) jogutódlást a gazdasági egység átszállásának eseteitől. Általános, jogszabály alapuló jogutódlást szabályoz a gazdasági társaságokról szóló a 2006. évi IV. törvény 70. §-a, amely kimondja, hogy az egyesüléssel, illetve átalakulással létrejövő új gazdasági társaság tekintendő általános jogutódnak (kivéve az átalakulás azon esetét, amikor szétválásról van szó, ott nem törvényszerű, hogy az új gazdasági társaságok lesznek az általános jogutódok...)
Jogalkotói szándék volt az is, hogy pontosítsa az EU gazdasági életében oly gyakori gazdasági egységek átszállásának szabályait, méghozzá az Európai Bíróság gyakorlatához igazítottan.
Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tiszteletben tartandó akaratot sem, hogy munkajogi szabályokkal is kizárják annak lehetőségét, hogy a felszámolás alatt álló munkáltató megszabaduljon a foglalkoztatás terheitől, és „átruházza” ezen kötelezettségét arra, aki felvásárolja a felszámolt cég vagyonát, vagy annak egy részét. A jogalkotónak éppen az a szándéka, hogy a felszámolás alatt álló munkáltatónál szűnjön meg a munkavállalók munkaviszonya a munkáltatói felmondás szabályai szerint, és lehetőség szerint kapják meg járandóságaikat a munkavállalók, és a felszámoló használja ki érdekükben a Bérgarancia Alap adta lehetőségeket. Az erre vonatkozó szabályokat az Mt. 36. § (2) bekezdése tartalmazza.
Az (1) bekezdés lényegében az előző Mt. munkáltatói jogutódlásra vonatkozó szabályát tartalmazza, de egyszerűbben megfogalmazva, és kifejezetten a gazdasági egységek átszállásához igazítva. Kiemelendő, hogy az új Mt. jogelőd helyett átadó, jogutód helyett átvevő munkáltatóról szól.
Mt. 36. § (1) A gazdasági egység (anyagi vagy nem anyagi erőforrások szervezett csoportja) jogügyleten alapuló átvételének időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át.
Felvetődhet a kérdés, hogy ha az Mt. a gazdasági egység átszállásának esetét tekinti tipikusan szabályozási tárgyának ebben a fejezetben, akkor milyen szabályok szerint megy végbe az általános, jogszabályon alapuló munkáltatói jogutódlás. Ebben a tekintetben az a jogalkotó véleménye (ezt a 36. §−hoz fűzött miniszteri indoklásból tudjuk), hogy a jogszabályon alapuló jogutódlás nem követel különös munkajogi előírásokat, ezért nincs szükség itt az Mt.-ben elrendelni azt, hogy ezekben az esetekben is az Mt. jogutódlásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
A munkáltató személyében bekövetkező változás alapesete – és ezt tartalmazza a 36. § (1) bekezdése is), hogy a gazdasági egység adás−vétele során az adott gazdasági egységhez (pontosabban az ott dolgozókhoz) kapcsolódó munkaviszonyok, velük együtt e jogviszonyokból származó jogok és kötelezettségek – átszállnak a vevőre (az átvevő munkáltatóra). Az Mt. egy későbbi szabályában (Mt. 66. § (3) bekezdésében) kifejezetten megtiltja, hogy a munkáltató személyében bekövetkező változás szolgáljon indokul a munkaviszony munkaviszonyának megszüntetéséhez:
Mt. 66. § (3) Kizárólag a munkáltató személyében bekövetkező változás nem szolgálhat a munkáltató felmondásának indokául.
Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a munkáltató és a munkavállaló közös akarattal módosíthatják a munkaszerződést. Sőt a munkavállaló is megszüntetheti munkaviszonyát (talán éppen a munkáltató személyében bekövetkező változásra hivatkozva), de mégha ezt is jelölné meg indokként (amit nem köteles, mert a munkavállalót a határozott idejű munkaviszony általa történő felmondását kivéve nem terheli indokolási kötelezettség), nem számíthat arra, hogy ezen felmondását úgy kezelje a munkáltató, mintha ő mondta volna fel a munkaviszonyt. Ennek az az indoka, hogy a magyar jog szerint a munkavállalónak nem biztosított az ún. ellentmondás joga, illetve erre csak rendkívül korlátozottan, jogszabályi „akadályokkal” van lehetősége. (erről a következő § ismertetésénél térek ki részletesebben).
Említésre méltó az (1) bekezdésből két fogalom: a gazdasági egység, mint anyagi vagy nem anyagi erőforrások szervezett csoportja valamint az átvétel időpontja.
Csak helyeselhető, hogy a jogalkotó megfogalmazta, hogy a munkáltató személyében bekövetkező változás tekintetében mit takar a gazdasági egység fogalma, ezzel lényegében szélesre tárta a kaput annak megítélésében, hogy egy jogügyleten alapuló adás−vétel milyen esetben minősül munkáltatói jogutódlásnak, még akkor is, ha felek esetleg éppen a munkáltatót terhelő foglalkoztatási kötelezettségek alól kívánnának megszabadulni. A gazdasági egység állhat materiális, immateriális eszközökből és emberi erőforrásokból is, célja, hogy valamely − akár csak kiegészítő jellegű −gazdasági tevékenységet folytasson. Gazdasági egység lehet egy üzlethelyiség árukészlettel, bútorokkal; lehet egy üzemcsarnok az ott elhelyezett gyártósorral; de egy marketing cég is egy számítógéppel, öt magasan képzett szakemberrel.
A gazdasági egység átadásáról−átvételéről az átvevő és átvevő állapodnak meg, mégpedig úgyí, hogy az átvétel során a gazdasági egység megőrizze gazdasági identitását, azaz folytassa tovább tevékenységét. Persze az is gyakran előfordul, hogy egy „halott” tevékenységgel rendelkező gazdasági egység cserél gazdát, azzal a céllal, hogy a tevékenységet az átvevő felélessze, újra indítsa. Ebben az esetben is a munkáltató személyében bekövetkező változásról van szó.
Az átvétel időpontját a törvény nem határozza meg, de maga az a tény, hogy az átvétel időpontját jelöli meg az akkor fennálló munkaviszonyokból származó jogok és kötelezettségek átszállásának időpontjául is, segítséget ad a jogalkalmazóknak is. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a munkáltatói jogutódlás jogintézménye a kilencvenes évek közepétől működik, és jogalkotóknak, bíróságoknak is kellő rálátása van a részletkérdésekre is.
A jogalkotó szándéka szerint a munkáltató személyében bekövetkező változás szabályai közül nem alkalmazhatók a munkaviszony, a tanulmányi szerződés és a versenytilalmi megállapodás jogi sorsát érintő, valamint a kollektív szerződés alkalmazására vonatkozó szabályok. Nem mellőzhető ugyanakkor az Mt. 265. §-ának alkalmazása, amelyben a munkáltatók tájékoztatási és konzultációs kötelességei vannak rögzítve. Lásd: Mt. 36. § (2) bekezdése:
(2) Felszámolási eljárásban
a) az (1) bekezdésben,
b) a 37-40. §-ban,
c) a 66. § (3) bekezdésében,
d) a 228. § (4) bekezdésében,
e) a 229. § (4) bekezdésében, valamint
f) a 282. §-ban
foglaltak nem alkalmazhatók.
Tehát nem alkalmazható:
- a gazdasági egység átvételének időpontjában fennálló munkaviszonyokból származó jogok és kötelezettségek az átadóról átszállnak az átvevőre (Mt. 36. § (1) bekezdés) – az indokokat az előzőekben már ismertettem
- az átvétellel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség, a felelősségi szabályok, a munkavállalói felmondás esete (Mt. 37−40. §)
- a munkáltatói felmondás tilalma munkáltató személyében bekövetkező változásra történő hivatkozással (Mt. 66. § (3) bekezdés)
- a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a megállapodásból származó jogok és kötelezettségek az átvevő munkáltatóra átszállnak (Mt. 228. § (4) bekezdés)
- a munkavállaló mentesül a tanulmányi szerződésből folyó kötelezettsége alól, ha a munkáltató lényeges szerződésszegést követ el (Mt. 229.§ (4) bekezdés)
- a kollektív szerződés fenntartása meghatározott ideig az átvevő munkáltatónál (Mt. 282.§)
Az Mt. 265. §−ában az átvevő és átadó munkáltatók tájékoztatni kötelesek – legkésőbb a változást megelőzően 15 nappal – az üzemi tanácsot az ott felsorolt témákról és szempontokról.
Mt. 265. § (1) A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb a változást megelőzően tizenöt nappal tájékoztatja az üzemi tanácsot a változás..... (lásd a későbbiekben az üzemi tanács feladat− és hatáskörénél)
Jöjjenek a jogesetek:
BH2010. 280
A gyes igénybevétele miatti fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállalót a munkáltatói jogutód köteles foglalkoztatni [1992. évi XXII. törvénynek az ügyben irányadó 209. §-a, 85/A. §-a].
BH2010. 131
Nem minősül munkajogi jogutódlásnak, amikor a közoktatási intézmény jogutód nélküli megszüntetése mellett az önkormányzat a korábban ott tanulók továbbtanulására két másik közoktatási intézményt jelöl ki, és ennek alapján a tanulók egy része a szülők döntése folytán az egyik iskolában tanul tovább [1992. évi XXII. törvény 85/A. § (1) bekezdés b) pont, 1992. évi XXXIII. törvény 25. § (1) bekezdés c) pont, 1993. évi LXXIX. törvény 3. § (3) bekezdés].
BH2009. 90
Ha jogutódlás alapján a jogelődnél fennállt munkaviszonyok a jogutódnál folytatódtak, emiatt a jogutóddal szükségtelenül megkötött munkaszerződéseknek a próbaidő kikötésére vonatkozó része jogellenes (1992. évi XXII. törvény 85/A. §, 81. §).
BH2007. 99
Jogutódlás esetén a jogelőd csak a jogutódlást megelőzően keletkezett munkavállalói követelésért felel [1992. évi XXII. törvény 85/A. § (2) bekezdés].
BH2003. 435
A munkahely átvételén és a munkavállalók továbbfoglalkoztatásán alapuló jogutódlást nem zárja ki, hogy a megállapodást - az önkormányzati vagyonra tekintettel - az önkormányzat, és nem a korábbi üzemeltető kötötte (Mt. 85/A. §).
BH2003. 212
Ha a balesetet szenvedett munkavállaló volt munkáltatójának baleseti járadékfizetési kötelezettségét a gyáregységet működtető új munkáltató - vállalt kötelezettségeként - huzamosabb időn át teljesítette, a munkavállaló pedig a teljesítést elfogadta, az eredeti kötelezett helyébe a tartozásátvállalás alapján az új munkáltató lép. A törvény a régi és az új kötelezett tartozásának átvállalására nem ír elő írásbeli alakot, arra szóban vagy ráutaló magatartással is sor kerülhet [Ptk. 332. § (1) és (2) bek.].
EBH2001. 561
A munkáltatói jogutódlás alapjául szolgáló megállapodás a munkavállaló kártérítési igényének tartalmát nem érintheti, mivel a törvénytől eltérő feltételeket csak a kollektív szerződés, vagy a felek megállapodása állapíthat meg [Mt. 13. § (3) bekezdés, 184. § (4) bekezdés].
BH2000. 467
Munkáltatói jogutódlás esetén a munkavállaló munkaviszonya az új munkáltatónál - eltérő megállapodás hiányában - változatlan feltételekkel folytatódik, új munkaszerződés megkötése szükségtelen [Mt. 83. §, 100. § (2) és (4) bek., MK 154. sz.].
EBH1999. 149
A munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszony megszűnésének időpontja a jogellenességet megállapító jogerős bírósági határozat meghozatalának napja, kivéve ha a munkavállaló ennél korábbi időpont megállapítását kéri. A munkáltatói jogutódlás nemcsak a munkaszerződésben, hanem a kollektív szerződésben meghatározott jogokra és kötelezettségekre is kiterjed (Mt. 100. §, 40. §).
Holnap folytatjuk a munkáltató személyében bekövetkező változás egyéb szabályaival!
Jó éjt, és a mainál is szebb napot!
Mariann