Blog 35.
35. nap – 35. szabály: Eltérő megállapodás
Egy kicsit eltértem eredeti szándékomtól, és nem jeleztem az adott jogszabályhelynél (§−nál), hogy mit is mond az eltérési szabály. Elnézést kérve ezért az Olvasótól, megígérem, hogy mindig piros dőlt betűkkel fogom jelölni, ha egy §-sal kapcsolatban az eltérési klauzula rendelkezik, és azt is, hogy tiltás vagy korlátozott eltérési lehetőséget rögzít az Mt.
Az első fejezet-végi eltérési klauzula azt rögzíti, hogy az alábbi §-ban foglaltaktól – se kollektív szerződésben, se a felek megállapodásában – eltérni nem lehet!
32.§ − a munkaviszony alanyai
33.§ − a munkáltató, mint a munkaviszony alanya
34.§ − a munkavállaló, mint a munkaviszony alanya
A felsorolt §−okban részleteztem – a polgári jogi rendelkezésekre támaszkodva – a munkáltatói jogképességet, a munkavállalói jogalanyiságot, kitérem, azokra a szabályokra is, amelyek mellett, ha korlátozottan is, de nem teljesen cselekvőképes személy is. munkaviszony alanyává válhat. Ismertettem a munkajogi munkavállalói jogalanyiság életkorhoz kötöttségét, valamint a korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen felnőtt személyre vonatkozó a Ptk. szabályokat.
Mindezen szabályokat az Mt. úgy tekinti, mint a munkaviszony alanyaira fő szabályokat, és nem enged eltérés sem egyéni megállapodásokban, munkaszerződésekben, sőt kollektív szerződésekben sem. Ezt a tiltást az indokolja, hogy ahogyan a gazdasági szférában, úgy a munka világában is, rendkívüli fontos, hogy mindenki azonos módon viszonyuljon a jogviszony szereplőihez. A gazdasági életben a gazdasági szereplőket a gazdasági társaságokról, az egyéni vállalkozásokról, illetve egyéb jogalanyokról szóló külön törvények nevesítik, meghatározva azt is, hogy milyen feltételek mellett folytathatnak gazdasági tevékenységet, a munkaviszonyban is meg kell határozni, hogy kik azok a jogalanyok, akik munkaviszonyt létesíthetnek egymással.
A munkaviszony alanyaira vonatkozó törvényi szabályozás kógens természetű, attól sem munkaszerződésben, sem kollektív szerződésben eltérni nem lehet, sőt itt nem érvényes a munkavállalók javára történő eltérés sem. Tehát azt a szabályt, hogy 16 éven aluli személy nem végezhet munkát, komolyan kell venni, mivel ez a kötelezettség nemcsak a hazai jogalkotói akaratot fejezi ki, a gyermekmunka tilalma nemzetközi elkötelezettségeink egyik fontos támpontja. Minden ezzel ellentétes rendelkezés – semmisnek minősül (pl. 14 éves kiskorúval kötött munkaszerződés).
Jogesetek – nem a tiltással kapcsolatban, hanem a munkáltatóként (illetve munkáltatói jogkör gyakorlójaként) való elismerésről:
BH2012. 271. Az Nyrt. alapszabálya felhatalmazhatja a vezérigazgatót a munkáltatói jogkör átruházására (2006. évi IV. törvény 28. § (2) bekezdés, 1992. évi XXII. törvény 74. § (2) bekezdés).
BH2004. 332. Munkaviszony nem létesülhet, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója és a munkavállaló személye azonos. - Munkaviszony hiányában az érvénytelenség jogkövetkezményei nem alkalmazhatók (Mt. 74. §, 10. §).
BH2001. 192. I. A munkáltatói jogkör gyakorlása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a jognyilatkozat közlése kinek a közreműködésével történt meg (Mt. 74. §).
EBH2001. 462. Ha ugyanaz a személy gazdasági társaságnál egyéb jogviszony keretében ellátott ügyvezetői tisztsége mellett eltérő (pl. kútkezelői) feladatra szóló munkaviszonyban áll, utóbbi jogviszonyában a munkáltatói jogkört nem a taggyűlés gyakorolja (Mt. 74. §).
Viszlát, holnap!
Mariann