Blog 34.
34. nap – 34. § − Ki lehet munkavállaló?
34. § (1) Munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez.
(2) Munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet - az iskolai szünet alatt - az a tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat.
(3) A gyámhatóság engedélye alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható.
Munkavállaló csak természetes személy (ember) lehet, aki 16. életévét betöltötte. Ezen életkort megelőzően munkavállaló lehet az iskolai szünet alatt az a 15. életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat (törvényes képviselő hozzájárulásával), valamint gyámhatósági engedéllyel –jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható. (A sporttevékenységgel kapcsolatosan 2001−ben született rendelet: 7/2001. (X. 4.) ISM rendelet a tanköteles fiatal munkavállaló sportcélú foglalkoztatásáról; a többi tevékenységre vonatkozó végrehajtási jogszabályok még késnek...)
Azt, hogy ki lehet munkavállaló, már részben ismertettem a Blog 21.-ben, a 21. § (a munkavállalói képviselet) ismertetése kapcsán, de ezért érdemes itt is ismertetni ezeket a szabályokat, nem abból a szempontból, hogy ki képviseli a fiatal munkavállalókat, cselekvőképtelen munkavállalókat, hanem azt áttekinteni, hogy aki nem rendelkezik teljes cselekvőképességgel, vállalhat−e munkajogi kötelezettségeket, gyakorolhat-e jogosultságokat (saját nevében):
Ha az életkorból indulunk ki, akkor a 18. életév számít olyan életkornak, amelyet betöltve teljes jogú jogalanya lehet a munkaviszonynak bárki – hacsak bíróság meg nem állapította korlátozott cselekvőképességét, vagy cselekvőképtelenségét.
Munkajogi jogviszony alanya azonban már az is lehet (teljes joggal), aki 16. életévét betöltötte, és mint ahogy az előzőekből kitűnik, 15−16 éves korig törvényes képviselője hozzájárulásával a tanuló, ezalatt csak meghatározott tevékenységekben és csak gyámhatósági engedéllyel a kiskorú. Nemcsak kifejezésben, de tartalomban is mást jelent valakinek hozzájárulásával vagy egy hatóság engedélyével munkaviszonyba lépni, illetve ha valaki jogilag is cselekvőképtelennek minősülve nem létesíthet jogviszonyt, és helyette törvényes képviselője jár el.
A korlátozottan cselekvőképes és a cselekvőképtelen személy helyzete különleges, nemcsak a mindennapi életben, hanem a munkajogi jogviszonyokban is. A cselekvőképtelenség, a korlátozott cselekvőképesség fogalmát a Ptk. határozza meg kétféle módon. Egyrészt az életkorra vonatkozó cselekvőképtelenséget (14 év alatti kiskorú), illetve korlátozottan cselekvőképességet (14-18 év között) maga a Polgári Törvénykönyv rögzíti, másrészt meghatározott esetekben a bíróságra (és csakis a bíróságra) bízza, hogy az nyilvánítsa korlátozottan cselekvőképtelennek vagy cselekvőképtelennek a nagykorú személyt.
Ptk. 12/A. § (1) Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen.
Ptk. 12/B. § (1) Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be.
Ptk. 12/C. § (1) A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes képviselője jár el.
Ptk. 14. § (1) Korlátozottan cselekvőképes az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett.
(4) Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt - általános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában - tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent.
(5) Ha a belátási képesség korlátozottsága csak részleges, a gondnokolt minden olyan ügyben önállóan érvényes jognyilatkozatot tehet, amely ügycsoport tekintetében a bíróság a cselekvőképességet korlátozó ítéletben a gondnokolt cselekvőképességét nem korlátozza.
Ptk. 15. § (1) Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett.
Ptk.15/A. § (1) A cselekvőképtelen személy jognyilatkozata - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - semmis; nevében gondnoka jár el. A gondnoknak a véleménynyilvánításra képes gondnokolt kívánságát, kéréseit - pl. a tartózkodási helyére vonatkozóan - a döntések meghozatala előtt meg kell hallgatnia és lehetőség szerint figyelembe kell vennie. Ha a gondnok e kötelezettségét folyamatosan megszegi, ez a 19/C. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti elmozdítását vonhatja maga után.
Ezekből a szabályokból világosan kitűnik az is, hogy a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró bírósági döntések milyen szabályok mellett teszik lehetővé, hogy az ilyen személy is tehessen jognyilatkozatot (törvényes képviselő, gondnok ellenőrzése, önálló fellépése mellett).
Szeretném emlékeztetni az Olvasót arra, hogy a már bemutatott 21. § (4) bekezdése a korlátozottan cselekvőképes személy munkaviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozataihoz törvényes képviselője hozzájárulása szükséges, különös tekintettel a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vagy a munkavállaló kötelezettségvállalására. Természetesen, az Mt. által nem említett egyéb jognyilatkozatot a munkavállaló önállóan (hozzájárulás nélkül) is megteheti, mint pl. szabadság igénybevétele, vagy megbízás szakszervezeti tagdíj levonására, stb.
Az Mt. 212. §-a §−a a cselekvőképtelen munkavállalóra vonatkozó fontos szabályként írja elő, hogy a cselekvőképtelen munkavállaló csak olyan munkakörre létesíthet munkaviszonyt, amelyet egészségi állapotánál fogva tartósan és folyamatosan képes ellátni. Ez a szabály – a nemzetközi egyezményeknek és szerződéseknek megfelelően elsősorban a kiskorú gyermekek védelmét, a gyermekmunka tilalmát hivatott megjeleníteni, de persze a nagykorú cselekvőképtelen munkavállalókra is éppúgy alkalmazható ez a jogszabályhely (a 212. § többi szabályát a 212. napon fogom bemutatni).
A 18. életévét be nem töltött munkavállaló fiatal munkavállalónak minősül, akire a törvény speciális védelmi szabályokat ad meg, ezekből már a 4. § -nál (Blog 4.) már szóltam, majd szólni fogok a 114. és a 119. §−oknál is. A már említett szabály alapján a fiatal munkavállaló megbízási szerződéssel (azaz nem munkaviszony keretében történi munkavégzése esetén) sem dolgozhat többet, mint napi 8 óra, mert munkaviszonyban is ez az előírás a fiatal munkavállalók tekintetében.
Még egy fontos tudnivaló: az életkort, és a munkavállaláshoz szükséges jognyilatkozatok meglétét a munkaügyi hatóság ellenőrzi, és nagyon szigorúan lép fel, különösen, ha gyermekmunkával találkozik, amely több jogszabályi szinten is tiltott. Ha a hatóság jogsértést tapasztal, hivatalból köteles munkaügyi bírságot kiszabni. Ez a jogsértés további következményeket is von maga után, mivel ez a munkáltató kizárta magát abból, hogy támogatásban részesüljön (a támogatásból való kizárás jogcíme: rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek való megfelelés hiánya).
Jogesetek következnek:
EBH2001. 562. Sporttevékenység ellátása munkaszerződés alapján.
EBH2009. 2093.
Amennyiben a bíróság a felperes cselekvőképességét csak egyes ügycsoportok tekintetében korlátozta, és ezek között a munkaviszonyból (stb.) származó jövedelemmel való rendelkezés nem szerepel, az érintett személy teljes körűen, a gondnoka hozzájárulása nélkül rendelkezhet a teljes jövedelmével (1959. évi IV. törvény 14. §, 14/B. §, 20/B-C. §).
EBH2007. 1597. Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezés esetén annak megállapítása, hogy mely ügycsoportok tekintetében szükséges a gondnokság alá helyezés, nem orvosszakértői, hanem jogi kérdés, amelyről a bizonyítási eljárás alapján kizárólag a bíróság dönthet (1959. évi IV. törvény 14. §).
EBH2002. 623. A szerződés megerősítésének minősül, ha a korlátozottan cselekvőképes a cselekvőképessé válása után az érvénytelenség jogkövetkezményeinek érvényesítésével indokolatlanul késlekedik. (Ptk. 19. §, 14. §, 216. §)
EBH2009. 1951. A kiskorú által kötött tartási szerződés relatív semmisségére alapított érvénytelenség elhatárolása a létre nem jött szerződéstől (1959. évi IV. törvény 13/B. §, 215. §, 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 25. §).
EBH2005. 1212. Gyámhatósági jóváhagyás hiányában érvénytelen a korlátozottan cselekvőképes által kötött öröklési szerződés. Az érvénytelenségre nem csak a korlátozottan cselekvőképes érdekében lehet hivatkozni, és ez a jog megilleti azt is, aki az érvénytelenség esetén köteles részre jogosult (1959. évi IV. törvény 13/B. §, 653. §, 656. §).
BH2007. 153. Az adásvételi előszerződés a gyámhatóság hozzájárulásának hiányában is érvényesen létrejön (1959. évi IV. törvény 13. § és 208. §).
BH2000. 439. I. Az a nagykorú személy, akinek cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezése indokolt, mindaddig cselekvőképesnek tekintendő, amíg a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá nem helyezi (1959. évi IV. törvény 13. § (1) bekezdés, 17. §).
BH2000. 8. A cselekvőképtelenség és a korlátozott cselekvőképesség elhatárolásánál vizsgálandó körülmények (1959. évi IV. törvény 13. § (2) bekezdés, 16. § (2) bekezdés és 17. §).
BH1999. 324. II. Ha a lakossági folyószámla-szerződést a folyószámla gondnokság alá helyezett tulajdonosa kizárólag a saját nyugdíjával való szabad rendelkezése érdekében a törvényes képviselőjének jóváhagyása nélkül köti meg, ez a folyószámla-szerződés érvényességét nem érinti (Ptk. 13. § (2)-(3) bek., 14. § (2) bek. b) és c) pont, 215. § (3) bek., 237. § (1) bek., Pp. 309. § (3) bek., 312. § (2) bek.).
BH1987. 396. I. Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezés nélkül nagykorú személlyel szemben a korlátozott cselekvőképességhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók (Ptk 13., 17. §).
BH1981. 496. Korlátozott cselekvőképesség okából csak annak a nagykorú személynek a szerződése érvénytelen, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett (Ptk. 13. §.)
Szép jó éjt, és még szebb, napsugaras napot!
Mariann