Blog 33.
33. nap – 33. §: ki lehet munkáltató?
33. § Munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat.
A válasz tehát egyszerű: mindenki, aki jogképes személy lehet munkáltató.
Rögtön következik a második kérdés: mit jelent a jogképesség, ki lehet jogképes? Erre vonatkozóan a pontos választ az Alaptörvény és a Polgári Törvénykönyv adja meg:
Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.
Ptk. 8. § (1) Minden ember jogképes: jogai és kötelességei lehetnek.
Tehát: minden ember jogképes, akinek jogai és kötelezettségei lehetnek. Még a cselekvőképtelen személynek is van jogképessége, de jogait és kötelezettségeit helyette törvényes képviselője gyakorolja.
De, mint tudjuk, a munkáltatók nem mindig természetes személyek (emberek), hanem jogi személyek, azaz szervezetek (gazdasági társaságok, nonprofit szervezetek, alapítványok, egyesületek, stb.). Jogképességük a jogi személyeknek is van (kötelezettségeik és jogaik megléte alapján) erre utal a Ptk. 28. § (4) bekezdése
Ptk. 28. § (4) A jogi személy jogképes. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek.
A jogi személyek kivétel nélkül jogképesek, még akkor is, ha elnevezésük szerint nem rendelkeznek jogi személyiséggel – mint a betéti társaság, a közkereseti társaság −, továbbá akkor is, ha még nincsenek is elismerve azzal, hogy bejegyezték őket − ez az ún. előtárasság.
Ha a munkáltató egy szervezet – jogi személy − akkor mindenképpen meg kell nevezni azt a személyt, illetve azt a szervet, aki gyakorolja munkáltatói jogokat és teljesíti a munkáltatói kötelezettségeket. Az Mt.-ben a képviseletről szólva – Mt. 20. § − már tisztáztuk, hogy a munkáltató képviseletére, a munkaviszonyra vonatkozó jognyilatkozatok megtételére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult, továbbá, hogy a munkáltatói joggyakorlás rendjét a munkáltató határozza meg
Mt. 20. § (1) A munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult.
(2) A munkáltatói joggyakorlás rendjét - a jogszabályok keretei között - a munkáltató határozza meg.
Csak emlékezetünk felfrissítésére: ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolja, eljárása érvénytelen, de a tényleges jogkörgyakorló utólagos jóváhagyása ezt eljárást érvényessé teheti.
Következzenek a jogesetek:
BH2012. 297
Az Nyrt. alapszabálya felhatalmazhatja a vezérigazgatót a munkáltatói jogkör átruházására (2006. évi IV. törvény 28. § (2) bekezdés, 2012. évi I. törvény 74. § (2) bekezdés).
BH2010. 340
I. A munkáltató gazdasági társaság megalakulása előtt végzett tevékenységből eredő igényt a munkavállaló az utóbb megalakult munkáltatóval szemben munkaügyi vitában munkaviszony hiányában, illetve adhéziós perben nem érvényesítheti (1952. évi III. törvény 349. § (3) bekezdés).
EBH2005. 1335
Ha a betéti társaság üzletvezetését a társaság jogi személy tagja a saját szervezeti képviseletére jogosult természetes személy útján látja el, ekkor az üzletvezető a jogi személy beltag, és az őt képviselő természetes személy tekintetében érvényesülnek az üzletvezetővel szemben fennálló kizáró okok és tilalmak. Ezért az ezzel ellentétesen létrehozott munkaszerződés semmis (1997. évi CXLIV. törvény 86. § (3) és (4) bek.; 1992. évi XXII. törvény 8. § (1) bek., 10. §).
EBH2001. 462
Ha ugyanaz a személy gazdasági társaságnál egyéb jogviszony keretében ellátott ügyvezetői tisztsége mellett eltérő (pl. kútkezelői) feladatra szóló munkaviszonyban áll, utóbbi jogviszonyában a munkáltatói jogkört nem a taggyűlés gyakorolja (Mt. 74. §).
BH2006. 335
Ha a munkaviszony megszüntetése nem tartozott a testület (kuratórium) kizárólagos hatáskörébe, ezt a jogot a testület jogosult volt átruházni (1992. évi XXII. törvény 74. §).
EBH2003. 977
A munkáltatói jogkör gyakorlójának személyéről a részvénytársaság társasági szerződésben rendelkezhet, illetve a jogkör a társaság legfőbb szervének határozata alapján átruházható. Ezt a döntést a kollektív szerződés is tartalmazhatja (1997. évi CXLIV. tv. 28. § (2) bek.).
BH2001. 394
A munkáltató köteles a munkavállalóval közölni, hogy a munkaviszonyból eredő munkáltatói jogokat és kötelességeket mely személy vagy szerv gyakorolja, illetve teljesíti. A munkáltató intézkedése érvényességét a cégjogilag figyelembe vehető együttes aláírási jog nem befolyásolja (Mt. 79. § (1) bek.).
BH2001. 192
I. A munkáltatói jogkör gyakorlása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a jognyilatkozat közlése kinek a közreműködésével történt meg (Mt. 74. §).
MK 123. szám – a Kúria (előzőleg: Legfelsőbb Bíróság) Munkaügyi Kollégiumának 123. állásfoglalása
I. A kirendelés során bekövetkezett egészségkárosodás következményeiért az a munkáltató tartozik felelősséggel, amelyik - az Mt. 106. §-ának (2) bekezdése alapján vagy eltérő megállapodás folytán - a munkáltatói jogokat gyakorolta és amelyet - ehhez képest - a munkavállalóval szemben kötelezettségek is terheltek.
II. Ha a munkáltatói jogokat az a munkáltató gyakorolta, amelyikhez a munkavállalót kirendelték, és a kirendelő munkáltató tevékenysége a munkavállaló munkavégzésével nincs összefüggésben, azt a kérdést, hogy a kárt a munkáltató működési körén kívül eső elháríthatatlan ok okozata-e, kizárólag a foglalkoztató munkáltató oldaláról kell vizsgálni és elbírálni. Egyéb esetekben a kirendelő vagy a foglalkoztató munkáltató csak akkor mentesülhet a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a károsodást előidéző ok nemcsak a saját, hanem a másik munkáltató működési körén is kívül esett, és az annak részéről sem volt objektíve elhárítható.
További szép napot és szép időt a következő hétre!
Mariann