Blog 29.

2013.04.03 23:44

29. nap – 29. § − Az érvénytelenség jogkövetkezményei (20. pont)

 

29. § (1) Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján állnának fenn. Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni, feltéve, hogy az érvénytelenség okát a felek nem hárítják el.

(2) A munkáltató köteles a munkavállalónak annyi időre járó távolléti díjat megfizetni, amennyi a munkáltató felmondása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is, ha a munkaszerződés a munkáltató oldalán felmerült okból érvénytelen és azt az (1) bekezdés alapján meg kell szüntetni.

(3) Ha a megállapodás valamely része érvénytelen, helyette a munkaviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg.

(4) Az egyoldalú jognyilatkozat érvénytelensége esetén e jognyilatkozatból jogok és kötelezettségek nem származnak.

(5) A munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat érvénytelensége esetén - a munkáltató saját jognyilatkozatának sikeres megtámadását kivéve - a 82-84. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

 

Mint már megtámadhatóság kapcsán hangsúlyoztam, a sikeresen megtámadott megállapodás − érvénytelenné válik. Az érvénytelenség fő jogkövetkezménye, hogy olyan helyzet áll elő, vagy olyan helyzetet kell teremteni, mintha ez a megállapodás létre se jött volna. Ezt a szabályt a Ptk. fogalmazza meg egyértelműen:

Ptk. 237. § (1) Érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani.

Ez világos szabály, de a munkaviszonyok esetén nem ilyen egyszerű teljesíteni, hiszen már munkavégzés történt, bárt fizettek, annak voltak a munkáltató és a munkavállaló számára is kötelezően befizetendő járulékai, adókövetkezményei; esetleg az is előfordult, hogy a munkavállaló ennek a jogviszonynak (mint biztosítási jogviszonynak) alapján részesült valamilyen egészségbiztosítási ellátásban.... Tehát nem lehet úgy tenni, mintha az egész meg sem történt volna.  Éppen ezért az Mt. finomít a helyreállítási kötelezettségen, és az írja elő, hogy egy érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok egy érvényes megállapodásból fakadnának.

 

Tehát ha így tekintjük ezeket a jogokat és kötelezettségeket, akkor senkinek sem juthat eszébe, hogy egy (pl. sikeresen megtámadott) érvénytelen megállapodás alapján visszakövetelje a munkabért, a befizetett járulékokat, az igénybevett egészségbiztosítási ellátásokat....

 

29. § (1) Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján állnának fenn.

 

Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni, feltéve, hogy az érvénytelenség okát a felek – közösen természetesen el nem hárítják. A munkáltató csak akkor mentesülhet ez alól a kötelezettsége alól, ha erre vonatkozóan az Mt. másképpen nem rendelkezik (29. § (1) bekezdés második fordulat.

 

29. § (1) második fordulat:  „Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni, feltéve, hogy az érvénytelenség okát a felek nem hárítják el.”

Főszabály, hogy a munkaszerződést írásba kell foglalni, ha ez nem történik meg, később ez a hiba kijavítható azzal, hogy írásba foglalják a munkaszerződést, és ezzel elismerik, hogy a munkaviszony közöttük létrejött, ezzel elhárítják az érvénytelenség okát. Egyébként azonban a munkáltató köteles azonnali hatállyal megszüntetni az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt, és elszámolni a munkavállalóval. Erről szól a 29. § (2) bekezdése:

 

Mt. 29. (2) A munkáltató köteles a munkavállalónak annyi időre járó távolléti díjat megfizetni, amennyi a munkáltató felmondása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is, ha a munkaszerződés a munkáltató oldalán felmerült okból érvénytelen és azt az (1) bekezdés alapján meg kell szüntetni.

 

Arról, hogy a munkaviszony érvényesen létrejöjjön munkáltató és munkavállaló között, a munkáltatónak kötelessége gondoskodni, tehát ha nem teljesíti a munkaszerződés az oldalán felmerült okból érvénytelen, tehát mindazt meg kell fizetnie a munkavállalónak, amit akkor kellene, ha a munkaviszonyt ő szüntette volna meg felmondással (felmondási idővel azonos időtartamra járó távolléti díj, végkielégítés− amennyiben a munkavállaló erre is jogosulttá válik).  

 

A következő, (3)−(5) bekezdések az érvénytelenség különböző előfordulási formáira (részleges érvénytelenség, az egyoldalú jognyilatkozat, a munkavégzés megszüntetésére irányuló jognyilatkozat érvénytelensége) adnak követendő szabályt.

 

• részleges érvénytelenség:

ha egy megállapodásnak csak egy része érvénytelen, emiatt nem kell az egész megállapodást érvénytelennek tekinteni, mert erre az érvénytelen részre is a munkaviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, hacsak ki nem derül  hogy enélkül az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg (tehát: az érvénytelen rész fontos, ha nem is fő eleme a megállapodásnak)

3) Ha a megállapodás valamely része érvénytelen, helyette a munkaviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg

 

• egyoldalú jognyilatkozat érvénytelensége.

általában, – ahogy az előbbiekből kitűnt – az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogokat és kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján jöttek volna létre. Azonban – kivételként – ha az egyoldalúan tett jognyilatkozat érvénytelen, akkor ebből a jognyilatkozatból nem származhatnak jogok és kötelezettségek. (A kivételességre azért kell felhívnom a figyelmet, mert – ahogy már erre többször is utaltam: a jognyilatkozatot a megállapodásra vonatkozó szabályok szerint kell minősíteni.)

( (4) Az egyoldalú jognyilatkozat érvénytelensége esetén e jognyilatkozatból jogok és kötelezettségek nem származnak.

 

• munkaviszony megszüntetésére vonatkozó jognyilatkozat érvénytelensége

a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó egyoldalú jognyilatkozat pedig az előző – a jognyilatkozatra vonatkozó − szabály alól jelent kivételt, mivel ebből a jognyilatkozatból, még akkor is, ha érvénytelennek bizonyul, jogok és kötelezettségek származnak, amelyeket a jogalkotó a „munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeiként” rendel alkalmazni (44. pont, 82−84. §−ok)

 (5) A munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat érvénytelensége esetén - a munkáltató saját jognyilatkozatának sikeres megtámadását kivéve - a 82-84. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Az Mt. 82−84. §−ában az alábbi jogkövetkezmények vannak szabályozva:

• a munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt,
• a munkavállalónak okozott kár megtérítésén felül (a munkavállaló kérelmére) az Mt.-ben felsorolt esetekben (pl. hogy ha a munkáltató a munkaviszony jogellenes megszüntetésével megsértette az egyenlő bánásmód követelményét; vagy ha a munkavállaló munkajogi védelemben részesített szakszervezeti tisztségviselő volt, stb.) a bíróság a munkaviszonyt helyreállítja,
• ha a munkavállaló szüntette meg jogellenesen a munkaviszonyt, köteles a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni, ezen felül a munkáltató követelheti az őt ért kár megtérítését is.

(A munkaviszony jogellenes megszüntetéséről, annak jogkövetkezményeiről a 81. 82. 83. és 84. napon fogok írni. )

 

Mielőtt felsorolom az idevágó jogeseteket, néhány mondatban bemutatom a Legfelsőbb Bíróság  Polgári Kollégiumának 2/2010. (VI. 28.) PK  sz. véleményét, amely az érvénytelenségi perekben felmerülő egyes eljárásjogi kérdésekről szól. Ez a vélemény azért született meg, mert az ilyen perekben a vizsgálatok szerint sok tisztázatlan kérdés merült fel, ami számos jogalkalmazási nehézségeit is okozott, a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma az alkalmazandó eljárási szabályok egységes értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos véleményével a helyes megoldásokat kívánta elősegíteni.  Legfontosabb megállapításait – hozzátéve, hogy ez a vélemény a bíróságoknak szól, ezért rendkívül összefogott szaknyelven íródott – érdemes elolvasni, mivel segítséget nyújt az érvénytelenség jobb megértésében: 

• a bíróságnak csak a rendelkezésre álló bizonyítási anyag alapján tényként egyértelműen megállapítható, nyilvánvaló semmisséget kell hivatalból észlelnie. A semmisség megállapíthatósága érdekében a bíróság hivatalból bizonyítást nem folytathat le. Ugyanígy hivatalból észlelnie kell a bíróságnak azt is, ha a szerződés nem jött létre.
• a semmisség hivatalból történő észlelése a másodfokú eljárásban is kötelezettsége a bíróságnak, ha az elsőfokú eljárás adataiból a semmisségi ok fennállása egyértelműen megállapítható.
• a bíróság a kereseti tényállásban előadottakhoz, valamint a kereset tárgyához általában kötve van. A kereseti kérelemhez kötöttség azonban nem jelenti azt, hogy a bíróság a fél által megjelölt jogcímhez is kötve van. A bíróság a fél kérelmének helyt adhat akkor is, ha a fél által előadott tények a kérelmet más jogcímen megalapozzák.
• a kérelemhez kötöttség elve nem érvényesül maradéktalanul az érvénytelenség megállapítása iránti perben, mert az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása körében a fél kérelmének tartalma a bíróságot nem köti. A bíróság azonban nem alkalmazhat olyan jogkövetkezményt, amely ellen valamennyi fél tiltakozik.
• a szerződés megtámadása esetén a kereseti kérelemhez kötöttség még a jogcímet illetően is érvényesül, a bíróság ugyanis hivatalból nem vizsgálhatja olyan megtámadási ok fennállását, amelyre a fél nem hivatkozott.
• az eredeti állapot helyreállítására irányuló kereseti kérelem esetében a bíróság − kifejezett joglemondás hiányában − az alperes viszontkeresetének, illetve ellenkérelmének előterjesztése nélkül is köteles dönteni az alperesnek visszajáró szolgáltatásról.
• harmadik személy az érvénytelenség jogkövetkezményének levonását csak annyiban és olyan mértékben kérheti, amennyiben ezt a jogi érdeke ténylegesen indokolja, megalapozza.

 

Jogesetek (volt miből válogatni!)

 

BH2008. 29

Ha a munkaviszony megszüntetéséről szóló közös megegyezést a munkáltató részéről a helyettesítésre jogosult vezérigazgató-helyettes, továbbá a munkavállaló aláírta, a megszüntetés jogszerű (1992. évi XXII. törvény 87. §).

BH2007. 270

Amennyiben a munkáltatónak módja lett volna - a próbaidő alatti munkaviszony megszüntetésre irányuló - nyilatkozata határidőben történő közlésére, és ennek elmaradásában a felperes szándékos magatartása nem hatott közre, a határidő lejárta után két nappal történt közlés jogellenes (1992. évi XXII. törvény 6. § (4) bekezdés, 87. § (1) bekezdés d) pont, (3) bekezdés).

EBH2006. 1534

A munkaviszony közös megegyezéssel való megszüntetéséről szóló megállapodást a munkajogi, nem a polgári jogi szabályok szerint kell elbírálni (1992. évi XXII. törvény 7. §).

EBH2005. 1335

Ha a betéti társaság üzletvezetését a társaság jogi személy tagja a saját szervezeti képviseletére jogosult természetes személy útján látja el, ekkor az üzletvezető a jogi személy beltag, és az őt képviselő természetes személy tekintetében érvényesülnek az üzletvezetővel szemben fennálló kizáró okok és tilalmak. Ezért az ezzel ellentétesen létrehozott munkaszerződés semmis (1997. évi CXLIV. törvény 86. § (3) és (4) bek.; 1992. évi XXII. törvény 8. § (1) bek., 10. §).

BH2005. 228

A munkáltató rendes felmondását tartalma és nem esetleges téves megnevezése szerint kell elbírálni (1992. évi XXII. törvény 9. § (2) bekezdés).

EBH2004. 1150

A munkaviszonyt megszüntető megállapodás érvénytelensége miatt a munkáltató terhére a jogellenesség jogkövetkezményeit kell megállapítani (1992. évi XXII. törvény 100. §).

BH2004. 332

Munkaviszony nem létesülhet, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója és a munkavállaló személye azonos. - Munkaviszony hiányában az érvénytelenség jogkövetkezményei nem alkalmazhatók (Mt. 74. §, 10. §).

BH2003. 168

A rendes felmondás olyan írásbeli nyilatkozat, mely annak közlésével hatályosul. A munkáltató azt egyoldalúan nem vonhatja vissza, hanem csak a munkavállaló hozzájárulásával. A később közölt újabb rendes felmondáshoz joghatás nem fűződhet, miután a munkaviszonyt csak egy ízben lehet rendes felmondással jogszerűen megszüntetni (Mt. 6. § (4) bek., 87. § (2) bek., 90. § (1) bek. a) pont).

EBH2002. 788

Tiltott joglemondás miatt semmis a munkaszerződésnek az a rendelkezése, amely szerint a személyi alapbér a többletmunkaidő ellentételezését is magában foglalja, ha a többletmunkavégzés alkalomszerűen történik (Mt. 142. §, 147. §, 164. §).

EBH1999. 42

Ha a munkavállalónak a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló nyilatkozatát a munkáltató szóban elfogadta, ennek megfelelően a felek a munkaviszonyt a munkavállaló kezdeményezésére felszámolták, utóbb alaki okból a munkavállaló a megszüntetés jogellenességére nem hivatkozhat (Mt. 3. §, 87. §).