Blog 26.

2013.03.30 22:33

26. nap – 26. § − a határidőnek nem minősülő időtartamok számításáról

 

26. § A munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a felek megállapodásában meghatározott, határidőnek nem minősülő időtartam számítására a 25. § (4)-(8) bekezdése nem alkalmazható, az ilyen időtartam számításánál a naptár az irányadó.

Ez az időtartam, vagy időszak önmagában is jogi hatással (jogi relevanciával) bír, ilyen határidő nélküli időszakokat/időtartamokat munkaviszonyra vonatkozó szabályok (jogszabály, kollektív szerződés, üzemi megállapodás, egyeztető bizottság határozata) vagy a felek megállapodása tartalmazhat. Az Mt. legfontosabb határidő nélküli időtartamai:

  • próbaidő (munkaviszony kezdetétől számított három hónap)
  • felmondási idő (harminc nap, amely a munkaviszonyban töltött időtől függően meghosszabbodik)
  • a felmondási idő legfeljebb a határozott idő lejártáig tart (határozott idejű munkaviszony felmondása esetén)
  • munkaidőkeret – legfeljebb négy hónap (vagy tizenhat hét), kollektív szerződés alapján legfeljebb tizenkét hónap (vagy ötvenkét hét), meghatározott foglalkoztatási csoportok esetében (megszakítás nélküli, több műszakos, idényjellegű tevékenység, készenléti jellegű munkakör), valamint a közlekedési ágazatban meghatározott munkavállalói számára (Mt. 135. § (4) bekezdés szerint) hat hónap vagy huszonhat hét
  • határozott idejű munkaviszony tartama naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni, de az öt évet nem haladhatja meg
  • versenytilalmi megállapodás: a felek megállapodása alapján legfeljebb két év (amely időszak alatt a munkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné.

Ezekre az időszakok számítására vonatkozóan nem alkalmazhatók a 25. § −ban olyan részletesen leírt számítási módszerek, mivel az ilyen időtartamok számításánál a naptár az irányadó.

 

A 26. § −ban foglalt szabály azt mondja ki, hogy a 25. § (4)−(8) bekezdései nem alkalmazhatók, ebből az is következik, hogy a 25, § (1)−(3) bekezdései alkalmazhatók. Ezek szerint az időtartam számításakor az időtartam a munkaviszonyra vonatkozó szabály előírásai szerint, vagy a felek megállapodását követő napon kezdődne, de – ahogy a következőkben látható − ez a szabály nem alkalmazható. (Lásd: Mt. 25. § (3) bekezdését: A határidő számítása a határidő megkezdésére okot adó intézkedést (eseményt) követő napon kezdődik.)

 

Vegyük a próbaidő szabályait.  Az Mt. szerint  −  ha abban a felek ebben megállapodnak − a próbaidő a munkaviszony kezdetétől számít. Ha a felek pl. 1-jén kötik meg a munkaszerződést, azaz a köztük létrejött munkaviszony ezen a napon kezdődik, akkor a próbaidő 1-jén és nem a következő napon, 2.-án kezdődik.

 

A miniszteri indoklás a 26. §−ban meghatározott időszakok/időtartamok számítással kapcsolatban azt a példát említi, hogy egy meghatározott év január hó 1. napjával kezdődő és egy éves határozott időre szóló munkaviszony nem a 25. § rendelkezéseinek megfelelően a következő év januárjának első munkanapján, hanem az adott év december 31. napján szűnik meg. 

 

A hónapokban meghatározott időszakok (pl. a próbaidő) esetében is a naptárt kell alapul venni, az egyhónapos próbaidő – ha hónap 1-jén kezdődik, nem a 25. § (4) bekezdése szerinti számítást követi (a lejárat időpontja az a nap, amely számánál fogva megegyezik a kezdő nappal, azaz jelen esetben a következő hónap 1-je lenne), hanem a naptárt alapul véve: a hónap utolsó napja (februárban: 28., szökőévenként 29.,  április. 30., június 30., szeptember 30. és november 30., a többi hónapban 31.). Ha a hónap más napjain kezdődött a próbaidő, akkor is ezt a módszert kell követni, tehát pl. egy 16−án kezdődő próbaidő a következő hónap 15−én „zárul”, a következő nap (16.-a) már nem a próbaidő része.

 

Mindenesetre az teljesen egyértelmű, hogy napon – hacsak az Mt. erre vonatkozóan mást nem ír elő – naptári napot értünk,

 

Többet a teljesen új szabály alapján nehéz most elmondani, de a későbbiekben a jogilag releváns időtartamokat tartalmazó §-oknál mindenképpen ismertetni fogom azok számítási szabályait is.

 

Jöhetnek a jogesetek! Mivel új szabályokról van szó, igyekeztem az előző Mt.-hez kapcsolódó jogesetekből azokat kiválogatni, amelyeknek már a címéből (a rövid összefoglalóból) is kitűnik, hogy határidő nélküli időtartamról van szó (illetve ezt is érinti a döntés)

 

BH2012. 228

A megbízottnak az eredeti beosztása alóli mentesítése esetén a megbízással betöltött beosztás szerinti illetmény jár. Ez nem lehet kevesebb az eredeti illetményénél. Erre irányuló döntés hiányában a mentesítés megállapítható, ha a hivatásos szolgálati viszonyban álló személy a korábbitól eltérően döntően és túlnyomórészt magasabb beosztás szerinti feladatokat lát el (1996. évi XLIII. törvény 50. § (3) bekezdés).

BH2012. 204

A kiküldetés szabályainak megsértése miatt munkaügyi bírságot kiszabó közigazgatási határozat jogszerűsége megállapításánál az 1992. évi XXII. törvény 106/B. § szerint kell vizsgálni a belföldi munkáltató eljárását.

BH2011. 75

Az általános munkajogi szabályoktól eltérő jogorvoslati feltételekről nyújtott teljes körű tájékoztatás hiányában a keresetlevelet az elévülési időn belül lehet előterjeszteni (2001. évi XCV. törvény 13. §, 162. §).

BH2011. 174

A 2005. évi CXXXIX. törvény hatálybalépésekor alkalmazott oktatók kinevezését a törvény hatálybalépése nem érinti. Oktatói, illetve kutatói munkakört 2008. szeptember 1-jétől kezdődően csak e törvény alapján lehet létesíteni (2005. évi CXXXIX. törvény 157. §).

EBH2010. 2176

Rokkantsági nyugdíjra való jogosultságot megszüntető határozat esetén mely időpont az, amikor a nyugellátás folyósítását jogszerűen megszüntethetik, erre milyen halasztó hatállyal van az államigazgatási eljárás, illetve bírósági eljárás időtartama (1997. évi LXXXI. törvény 84. § (1) bekezdés, 30. § (1) bekezdés; 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés).

EBH2010. 2168

I. A felsőfokú iskolai végzettség megszerzésére vonatkozó, a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettség a nyelvvizsgához kötött diploma megszerzésével teljesül.

II. Amennyiben a tanulmányok ideje alatt a munkáltató a tanulmányi szabadság mértékénél jóval kevesebb tanulmányi szabadságot biztosít, a tanulmányi szerződésben foglalt lényeges kötelezettségét megszegi. A jogvita elbírálása szempontjából annak nincs a per érdemi eldöntésére kiható jelentősége, hogy az alkalmazott a tanulmányok folytatása alatt a kevesebb tanulmányi szabadság kiadását nem kifogásolja (1996. évi XLIII. törvény 74. § (2) bekezdés; 1993. évi LXXX. törvény 95. § (4) bekezdés b) pont).

EBH2009. 1991

Nem felel meg a 1992. évi XXXIII. törvény 21.  § (2) bekezdése szerinti feltételeknek, ha a közalkalmazott határozott időre történő helyettesítésre alkalmazásának időtartama nem igazodik a helyettesített személy távollétéhez (1992. évi XXXIII. törvény 21. § (2) bekezdés).

 

Holnaptól egy órával előbb kezdek neki a napi blog megírásának!

 

Szép jó éjt!

 

Mariann