Blog 19.
19. nap − 19. §: A feltétel (13. pont alatt)
19. § (1) A felek a megállapodás létrejöttét, módosítását vagy megszűnését jövőbeli, bizonytalan eseménytől (feltétel) is függővé tehetik. Nem köthető ki olyan feltétel, amelynek alapján a munkaviszony a munkavállaló hátrányára módosulna, vagy a munkaviszony megszűnését eredményezné.
(2) Az ellentmondó, lehetetlen vagy értelmezhetetlen feltétel érvénytelen. A megállapodást ilyen esetben úgy kell elbírálni, mintha a felek az adott feltételt nem kötötték volna ki.
(3) A felek, amíg a feltétel bekövetkezése függőben van, kötelesek tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a másik fél feltételhez kötött jogát csorbítaná. A feltétel bekövetkezésére vagy meghiúsulására nem hivatkozhat a fél, ha azt vétkesen maga okozta.
A polgári jog szerint kétféle feltételt lehet meghatározni a szerződésekben (Ptk. 228. §)
- felfüggesztő feltétel: ha a felek a szerződés hatályának beálltát egy bizonytalan, jövőbeli eseménytől teszik függővé
- bontó feltétel: ha a felek a szerződés hatályának megszűntét bizonytalan, jövőbeli eseménytől teszik függővé
Az Mt. a Ptk. vonatkozó szabályaival egyezően teszi lehetővé a felfüggesztő, illetve bontó feltétel kikötését, egy nagyon lényeges eltéréssel: munkaviszonyban nem köthető ki olyan feltétel, amelynek alapján a munkaviszony
- a munkavállaló hátrányára módosulna
- a munkaviszony megszűnését eredményezné.
19. § (1) A felek a megállapodás létrejöttét, módosítását vagy megszűnését jövőbeli, bizonytalan eseménytől (feltétel) is függővé tehetik. Nem köthető ki olyan feltétel, amelynek alapján a munkaviszony a munkavállaló hátrányára módosulna, vagy a munkaviszony megszűnését eredményezné.
Ettől függetlenül, számtalan esetben a felek úgy kötnek határozott idejű munkaviszonyt, hogy a munkaviszony megszűnésének feltételeként a munkáltató huzamosan távollévő munkavállalója (pl. aki gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságon van) visszatértét jelölik meg. Ez a gyakorlatban sokszor erőforduló eset azonban nem a munkaviszony megszűnésének feltételhez kötése, hanem a határozott idejű munkaviszony időtartamának speciális meghatározása: Lásd:
Mt. 192. § (1) A határozott idejű munkaviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni. A munkaviszony megszűnésének időpontja nem függhet kizárólag a fél akaratától, ha a felek a munkaviszony tartamát nem naptárilag határozták meg. Ez utóbbi esetben a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkaviszony várható tartamáról.
A feltétel csak jövőbeli és bizonytalan esemény lehet, így egy már bekövetkezett vagy egy biztosan bekövetkező eseményt nem lehet jogszerűen feltételként kikötni.
A feltételnek a felek akaratától, magatartásától és tevékenységétől függetlennek kell lennie. De, mint említettem, a munkaviszony munkavállaló hátrányára, vagy a munkaviszony megszűnésére irányuló feltétel kikötése tilos, emellett az is, ha a munkáltató munkaszerződésben megállapított alapbért saját gazdasági helyzetétől teszi függővé (azaz: gazdasági helyzetének megromlása esetén alapbércsökkentést állapít meg.)
Az Mt. 19. § (2) bekezdése érvénytelennek tekinti az ellentmondó, lehetetlen vagy értelmezhetetlen feltételt: „Az ellentmondó, lehetetlen vagy értelmezhetetlen feltétel érvénytelen. A megállapodást ilyen esetben úgy kell elbírálni, mintha a felek az adott feltételt nem kötötték volna ki.”
Az ilyen feltételekkel kapcsolatban egy megfelelő elbírálást is előír az Mt. (annak érdekében, hogy az ilyen feltételek kikötéséből ne származzanak olyan jogok és kötelezettségek, amelyeket semmisnek nyilvánítva komoly károkkal jár mindkét félre nézve).
Tehát az Mt. 19. § (2) bekezdés második fordulatában a jogalkotó elrendeli, hogy a megállapodást ilyen esetben úgy kell elbírálni, mintha a felek az adott feltételt nem kötötték volna ki, azaz ilyen megállapodást − függetlenül attól, hogy a „hibás” feltétel nélkül akár meg is állapodtak volna − mindenképpen semmisnek kell tekinteni
Az Mt. 19. § (3) bekezdése arról szól, hogy a – bizonytalan, jövőbeni esemény bekövetkeztéig a feleknek kötelezettsége tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a másik félnek a feltételhez fűződő jogát korlátozná, netán ellehetetlenítené. Ebből az is következik, hogy az, aki maga okozta – nem hivatkozhat a a feltétel bekövetkezésére vagy meghiúsulására (hiszen a feltétel jövőbeni és bizonytalan esemény, amire nem lehet hivatkozni, ha azt a felek egyike maga idézte elő).
(3) A felek, amíg a feltétel bekövetkezése függőben van, kötelesek tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a másik fél feltételhez kötött jogát csorbítaná. A feltétel bekövetkezésére vagy meghiúsulására nem hivatkozhat a fél, ha azt vétkesen maga okozta.
Jogesetek:
KGD* 1992. 385. A felfüggesztő feltétel csak olyan jövőbeli esemény lehet, amely a felek akaratától és tevékenységétől független. Nem minősülhet felfüggesztő feltételnek egy olyan jövőbeli esemény, amelynek teljesülése a gazdasági társaság tagjainak akaratától, fizetési készségétől függ(1959. évi IV. törvény 228. § (1) bekezdés)
*KGD=Közigazgatási Döntvények
BH 2000. 266 Ha a felek már a határozatlan időtartamú munkaszerződés megkötésekor - a munkaviszonynak a próbaidő elteltét követő folytatását illetően - annak határozott idejűvé történő átalakításában állapodtak meg, jogszabályt sért e munkaviszonynak rendes felmondással való megszüntetése (Mt. 79. § (2) bek., 88. § (1) bek.).
BDT 2005. 1274. Jogellenes az olyan feltétel kikötése, amely a szerződés hatályának beálltát nem a feltétel bekövetkeztéhez, az ezt követő időszakra, hanem a feltétel bekövetkeztét megelőző naphoz köti.
*BDT=Bírósági Döntvények Tára
BH 2013. 13. A szerződésben kikötött bontó feltétel bekövetkezésével a szerződés hatálya megszűnik. Az ingyenes szerződés esetében a fél alaptalanul hivatkozott arra, hogy a bontó feltétel azért lehetetlenült, mert az abban foglaltaknak a szerződéskötést követően bekövetkezett gazdasági okokból nem tud eleget tenni (1959. évi IV. törvény 228. § (2) bekezdés).
BH 2009. 18. A felfüggesztő feltétellel kötött szerződésből eredő követelés engedményesével szemben a kötelezett kifogásként hivatkozhat arra, hogy a felfüggesztő feltétel bekövetkeztének hiányában a szerződés nem lépett hatályba (1959. évi IV. törvény 228. §, 329. § (3) bekezdés)
BH 2004. 26. A felfüggesztő feltételhez kötött üzletrész-átruházási szerződés meghiúsul, ha a szerződés hatályosulását megelőzően az üzletrész lefoglalása miatt az üzletrészen elidegenítési és terhelési tilalom keletkezik (Ptk. 228. §, 1994. évi LIII. tv. 86. § (1) és (2) bek., 104. § (3) bek., 1997. évi CXLV. tv. 44. § (1) bek.).
BH 2001. 170. II. Felfüggesztő feltétel csak a felek magatartásán kívül eső, attól független, bizonytalan jövőbeli esemény lehet (1959. évi IV. törvény 228. § (1) bekezdés, 229. § (2) bekezdés).
Hát ennyit mára, szép éjt!
Mariann