2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
Jó tudni, hogyan érdemes nekifogni egy jogszabály elolvasásához, én mindig így kezdem: elolvasom a bevezetőt, a preambulumot, rendeletek és egyéb jogszabályok esetében a felhatalmazásokról szóló közlést, majd megnézem, hogy kire terjed ki a jogszabály (ki vagy kik az alanyok – azaz mi a jogszabály személyi hatálya), majd azt – ami sokszor a jogszabály végén található – hogy mikor lép hatályba (időbeli hatály). Ezzel lehet, hogy már az első mondat után kiderül, hogy nem a megfelelő jogszabályt kerestem ki, vagy hogy a jogszabály egy későbbi időpontban lép hatályba. Sok időt takarítok meg ezzel a „szűréssel”.
Az új munka törvénykönyvét nem kellett így megszűrnöm, hiszen tudott volt a személyi hatály, a hatályba lépés is (bár ez utóbbira vonatkozóan egy másik jogszabályt is figyelembe kellett venni), de 2013. január 1−től a munka törvénykönyve szabályait kell alkalmazni. Nincs bevezetője (preambulum) a törvénynek, rögtön az 1. §-sal kezdődik (erre holnap kerítünk sort).
Érdemes azonban átnézni a törvény indoklását! Ebben a jogalkotó rögzíti, hogy milyen körülmények indokolták egy új munka törvénykönyve elfogadását. Megemlíti, hogy a 2012. év június 30-ig hatályban lévő Munka Törvénykönyve alkalmazása során kiderült, hogy szabályai és a gyakorlat nem mindig fedik egymást, több esetben maga az élet cáfolt rá a törvényszövegre, és a jogalkalmazók számos ellenmondásba ütköztek − tehát a változás elkerülhetetlen volt. Emellett az EU−ban is megindult a munkajog modernizálásával kapcsolatos elvárások megfogalmazása, ennek első jele az ún. Zöld Könyv, ebben a rugalmas foglalkoztatás és a szociális biztonság fenntartása érdekében szükséges jogalkotás volt a két központi gondolat. Ezekre a tanulságokra és tapasztalatokra épült az új munkajogi szabály.
Néhány szerkezetei sajátosságot érdemes megemlíteni. Az előző munkatörvény elején találtuk az ún. kollektív jogokat (a munkaügyi kapcsolatok, a szakszervezetek, a kollektív szerződés, a munkavállalói részvétel), most az új törvény végén vannak ezek a szabályok. A Bevezető Rendelkezéseket a jogalkotó kibővítette polgári jogi (magánjogi) szabályokkal, különösen a jognyilatkozatokra vonatkozó szabályok jelentőségét hangsúlyozva. Egyszerűsödött a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó joganyag, és külön fejezetbe kerültek az ún. atipikus munkaviszonyok.
A többiről később – a részletes bemutatás során szólok.
Találkozunk holnap!
Mariann