Blog 25.
25. nap − 25. § A határidő és az időtartam számítása (17. pont)
A határidő és az időtartam számítása rendkívüli jelentőséggel bír (bár melyik jogszabályi rendelkezés nem, ha rólunk van szó!), gondoljunk csak arra, hogy ha elmulasztjuk az igényérvényesítésre előírt határidőt, elvesztjük jogunkat arra, hogy bírósághoz forduljunk (hacsak erre vonatkozó szabály nem engedi meg, hogy igazolással kimentsük magunkat. Jó, ha tudjuk, az Mt. 287. § (4) bekezdés tartalmaz ilyen szabályt).
25. § (1) A határidő számítására a (2)-(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása valamely jognyilatkozat megtételére vagy egyéb magatartás tanúsítására határidőt ír elő.
(2) Napon, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik, naptári napot kell érteni.
(3) A határidő számítása a határidő megkezdésére okot adó intézkedést (eseményt) követő napon kezdődik.
(4) A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdő napnak megfelel. Hónapokban vagy években megállapított határidő lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdő napnak megfelel, ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja.
(5) A határidő az utolsó napjának végén jár le. A határidő az általános munkarend szerinti következő munkanap végén jár le, ha az utolsó nap az általános munkarend szerint heti pihenő- vagy munkaszüneti nap.
(6) A határidőt - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - akkor kell megtartottnak tekinteni, ha a lejárat napjának végéig a jognyilatkozatot közlik vagy ezen időpontig az egyéb magatartás tanúsítása megtörténik.
(7) A határidő elmulasztása akkor menthető ki, ha a határidőt megállapító munkaviszonyra vonatkozó szabály ezt kifejezetten megengedi.
(8) A jognyilatkozatot, egyéb magatartást késedelem nélkül, szükség esetén az egyébként nem a kötelezett által viselendő költségek megelőlegezésével kell megtenni vagy tanúsítani, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály a jognyilatkozat megtételére vagy az egyéb magatartás tanúsítására haladéktalanul kötelezi a felet.
A határidő fontos fogalom, éppen ezért a jogalkotó helyesen tette, hogy megadta a határidő fogalmát az (1) bekezdésben.
|
Tehát: a határidő olyan időtartam, amelyet
ír elő
|
Azaz: a határidő valamely jognyilatkozat megtételére, illetve valamely magatartás tanúsítására megadott időtartam. A határidő számítására a 25. § (2)−(6) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni.
A határidő számítása a határidő megkezdésére okot adó intézkedést (eseményt) követő napon kezdődik, tehát nem aznap, amikor az intézkedést megtették, vagy az esemény történt. De ha a határidő kezdő napját a határidő számítására okot adó intézkedésben meghatározott naptól kell számítani (például, ha a munkáltató a felmondásban közli, hogy a felmondási idő április 1-jétől kezdődik), akkor a megadott dátum (mint kezdő nap) beszámít a határidőbe.
(3) A határidő számítása a határidő megkezdésére okot adó intézkedést (eseményt) követő napon kezdődik.
A határidő az utolsó napjának végén jár le. Abban az esetben, ha a határidő utolsó napja az általános munkarend szerinti heti pihenőnapra (szombat és vasárnap) vagy munkaszüneti napra (pl. Húsvét vasárnap vagy Húsvét hétfő) esik, a határidő az ezt követő munkanap végén jár le. Meg kell említeni, hogy a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter év október 31-ig közzéteszi a következő évben az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok miatti változtatását, és ezt a rendelkezést mindenképpen figyelembe kell venni a határidők számításánál.
(5) A határidő az utolsó napjának végén jár le. A határidő az általános munkarend szerinti következő munkanap végén jár le, ha az utolsó nap az általános munkarend szerint heti pihenő- vagy munkaszüneti nap.
A határidő megadható napban, hétben, hónapban és évben.
Napon, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik, naptári napot kell érteni. ( Az Mt. a szabadságot, betegszabadságot munkanapokban számítja)
(2) Napon, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik, naptári napot kell érteni.
A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdő napnak megfelel. Tehát azt kell tudni, hogy ha egy dátumot (pl. április 2.) adnak meg kezdő napnak, és a határidőt hetekben rögzítik (mondjuk, kétheti határidőt adnak meg), akkor azt kell tudni, hogy a kezdő dátum a hét melyik napjára esik. Ha ez a nap keddre esik (mint ahogy 2013−ban április 2. kedden lesz), a kéthetes határidő az innen számított második hét keddi napon (24 óra 00 perckor) jár le.
(4) A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdő napnak megfelel
A hónapokban vagy években megállapított határidő lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdő napnak megfelel. Tehát függetlenül az adott hónapok napjainak számától, úgy kell megállapítani a határidő utolsó napját, hogy az az adott hónapnak a kezdő dátummal megegyező napja legyen. (Ha a határidő kezdete február 2, három hónapos határidő esetén a határidő lejárta április 2.) Ha a határidő pl. január 31−én kezdődött, azokban a hónapokban, amikor nincs 31−e (február, április, június, szeptember, november), a határidő vége az adott nap utolsó napja (február 28, szökőévben február 29, április 30, június 30, szeptember 30, november 30)
Az években megállapított határidő ugyanazon napon jár le, mint amikor kezdődött. Pl. ha egy munkajogi követelésről van szó, amely 2013. április 1−én válik esedékessé, erre vonatkozó igény az elévülési időn belül érvényesíthető, Az elévülési idő három év múlva, azaz 2016. április 2-án jár le.
Különleges helyet foglal el a szökőévenkénti február 29., ugyanis ha egy években megállapított határidő február 29−én kezdődik, akkor csak a következő szökőévben lehet a lejárat napja 29. a közbeeső években a lejárat napja február 28.
(4) bekezdés második fordulat: Hónapokban vagy években megállapított határidő lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdő napnak megfelel, ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja.
A határidőt − az Mt. eltérő rendelkezése hiányában − akkor kell megtartottnak tekinteni, ha a lejárat napjának végéig a jognyilatkozatot közlik vagy ezen időpontig az egyéb magatartás tanúsítása megtörténik. Ezért − szintén egy (később ismertetett) Mt. szabály alapján – a bírósághoz benyújtott kereseti kérelem határideje a lejárat napjának végéig (azaz 24 óra 00 percig) feladott postai küldemény alapján teljesíthető.
(6) A határidőt - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - akkor kell megtartottnak tekinteni, ha a lejárat napjának végéig a jognyilatkozatot közlik vagy ezen időpontig az egyéb magatartás tanúsítása megtörténik.
A határidő elmulasztása csak akkor menthető ki, ha a határidőt megállapító munkaviszonyra vonatkozó szabály ezt kifejezetten megengedi. A határidőben elmulasztott cselekményt tehát csak akkor lehet érvényesen pótolni, ha ezt például a jogszabály vagy a kollektív szerződés (üzemi megállapodás) kifejezetten lehetővé teszi
(7) A határidő elmulasztása akkor menthető ki, ha a határidőt megállapító munkaviszonyra vonatkozó szabály ezt kifejezetten megengedi.
Határidőt megállapító munkaviszonyra vonatkozó szabály lehet: jogszabály, kollektív szerződés, üzemi megállapodás, egyeztető bizottság határozata.
A (8) bekezdésben a határidő nélküli ún. haladéktalanul megteendő jognyilatkozatokra illetve magatartásokra vonatkozó − új − szabályok találhatók. Ilyen haladéktalan intézkedési kötelezettséget munkaviszonyra vonatkozó szabály (jogszabály, kollektív szerződés, üzemi megállapodás, egyeztető bizottság határozata) kötelezheti a munkaviszony alanyait, a kötelezettség tartalma: jognyilatkozat megtételes vagy egyéb magatartás tanúsítása, méghozzá haladéktalanul.
Ezt a kötelezettséget a költségek megelőlegezésével kell megtenni, még akkor is, ha a költségeket egyébként nem a kötelezett fogja viselni.
(8) A jognyilatkozatot, egyéb magatartást késedelem nélkül, szükség esetén az egyébként nem a kötelezett által viselendő költségek megelőlegezésével kell megtenni vagy tanúsítani, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály a jognyilatkozat megtételére vagy az egyéb magatartás tanúsítására haladéktalanul kötelezi a felet.
Összefoglalva: mivel az Mt. részletesen és véleményem szerint érthetően rögzíti a határidő számításának szabályait, érdemes a 25. §−t mindig átnézni, ha a munkaviszony során a felek határidőt közölnek egymással, vagy olyan jognyilatkozatot tesznek, illetve olyan egyéb magatartásokat tanúsítnak, amelyek határidőhöz vannak kötve.
Jogesetek:
BH2011. 146.
A munkaviszony közös megegyezéssel megvalósult megszüntetésével összefüggésben a munkavállaló által tett olyan nyilatkozat, amely szerint nincs követelése a munkáltatóval szemben, a munkáltatót − a nyilatkozat határidőben történt megtámadása következtében . nem mentesíti az esetleges túlmunkával kapcsolatos elszámolási kötelezettsége alól (1992. évi XXII. törvény 7. §, 11. §, 201. §).
EBH2011. 2335. I.
A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés vagy megtévesztés felismerésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai irányadóak azzal, hogy hat hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható. Az utóbbi hat hónapos határidő a megállapodás megkötésétől számítandó jogvesztő határidő (1992. évi XXII. törvény 7. §, 11. §).
EBH2010. 2247. I.
A megállapodást az 1992. évi XXII. törvény 7. § (4) bekezdése értelmében megtámadottnak kell tekinteni, amennyiben meghatározott határidőn belül írásban a másik féllel közlésre került. Az 1992. évi XXII. törvény 7. § (3) bekezdésében előírt hat hónapos határidő mint anyagi jogi jogvesztő határidő nem a megtámadással összefüggő igény bíróság előtti érvényesítésére (keresetindítási határidőre) vonatkozik, hanem a megtámadás másik féllel történő közlésének végső határideje. A megtámadást követően az 1992. évi XXII. törvény 7. § (4) bekezdése szerint az eljárásra a munkaügyi jogvita intézésének szabályai irányadók. A megtámadási határidő elmulasztása esetén el kell utasítani a keresetet, míg a keresetindítási határidő elmulasztása nem a kereset elutasítását, hanem a per megszüntetését eredményezi (1992. évi XXII. törvény 7. § (1) bekezdés (3) bekezdés).
BH2006. 415.
Ha a rendkívüli felmondás megtételére előírt határidő utolsó napja szombat, vasárnap, vagy munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le (1992. évi XXII. törvény 12. § (2) és (4) bekezdés, 96. § (4) bekezdés).
BH1999. 334.
A jogszabály az egyeztetés eredménytelensége megállapításától számított 15 napon belül teszi lehetővé a keresetlevél előterjesztését. A perindítási határidő tekintetében azonban nem a keresetlevél postára adása időpontjának, hanem a munkaügyi jogvitát megindító beadvány munkaügyi bírósághoz érkezése időpontjának van jelentősége, miután az adott esetben nem perbeli cselekmény teljesítési határidejének betartásáról van szó (1992. évi XXII. törvény 202. § (1) bek., 12. § (5) bek., Pp. 105. § (4) bek., 130. § (1) bek. h) pont).
Szép jó éjt és Kellemes Húsvéti Ünnepeket!
Mariann