Blog 54.
54. nap – 54. §: 31. Az utasítás teljesítésének megtagadása – fontos kérdés, hogy milyen munkáltatói utasításra mondhatja a munkavállaló: Főnök, én ezt nem csinálom meg! És mi lesz, ha a munkavállaló megtagadja az utasítás teljesítését, vagy megváltoztatja azt.
54. § (1) A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.
(2) A munkavállaló megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.
(3) A munkavállaló az utasítás megtagadása esetén is köteles rendelkezésre állni.
(4) A munkavállaló a munkáltató utasításától akkor térhet el, ha ezt a munkáltató károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli és a munkáltató értesítésére nincs mód. Az utasítástól való eltérésről a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatni kell.
Az új Mt. megerősíti – több szabályon keresztül is, − hogy a munkavállaló munkáltatójának irányítása alatt és szerint köteles munkáját végezni. Ezek az utasítások azonban néha – talán elhamarkodásból, talán az idő sürgetése miatt – veszélybe sodorhatnak másokat, veszélyesek lehetnek mások egészségére, vagy közvetlenül és súlyosan veszélyeztetik a környezetet. Ezeket az utasításokat meg kell tagadni (különösebb mérlegelés nélkül). Sőt az Mt. kifejezetten kötelezettségként írja elő az ilyen utasítások megtagadását. (Mt. 54. § (1) bekezdés). Minden lelkiismeret furdalás nélkül meg kell tagadni azt az utasítást, ha abban arra kap a munkavállaló utasítást, hogy magasban végezzen munkát, de se védőháló, se biztosítókötél, se védősapka nem áll rendelkezésre.
A (2) bekezdés azt az esetet írja le, ha az utasítás végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy magának a munkavállalónak jelent nagy veszélyt, azaz életét, testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ebben az esetben a munkavállaló nem köteles megtagadni az utasítást, de ha megítélése szerint ezt az utasítást megtagadhatja. Véleményem szerint a munkavállaló megtagadhatja a munkaszüneti napi munkavégzést, ha a munkáltatónál nem azt a tevékenységet végzi, amelyben munkaszüneti napi munkavégzés elrendelhető (pl. a kórházban könyvelőként dolgozik, általános munkarend szerint). Ha a munkavállaló ennek ellenére végrehajtja az Mt. 102. §-ába ütköző munkáltatói utasítást, ettől függetlenül a munkáltató egy munkaügyi hatósági eljárásban felelősségre vonható jogszabályellenes intézkedése miatt.
A harmadik esetkörben a munkáltató megváltoztathatja az utasítást, azaz eltérhet az utasítástól, ha úgy látja, hogy ezzel a munkáltatót károsodástól óvja meg, valamint, hogy erre a lépésre szükség van, de a munkáltatót nem tudja elérni. Ha eltért az utasítástól, mindent meg kell kísérelnie, hogy erről minél előbb − haladéktalanul − értesítse munkáltatóját. Példaként említhető, ha a boltvezető munkaszüneti nap előtti estén nem veszi át a késedelmesen szállító zöldségestől az árut, mivel tudja, hogy a következő két munkaszüneti napon az áru elrohad, és ez nagyobb összegű kárt jelent a munkáltatónak, mint a szállítási szerződésben az át nem vett árura vonatkozó megállapodás szerinti pönálé. Az értesítést feltétlenül meg kell kísérelni (ma már ez nem probléma, sms, e−mail és telefon – mind a gyors tájékoztatást segíti elő).
Az Mt. indoklása is megemlíti, ezért teszek említést én is itt, az Alkotmánybíróság döntéséről (1354/B/1992.), amelyben az AB arra hívja fel a figyelmet, hogy az utasítás megtagadása nem indokolt, és nem is kötelező, ha a munkavállaló annak teljesítésével bűncselekményt valósítana meg. Véleményem szerint ezzel nagyon nagy teher hárul a munkavállalóra, ezért, ha gyorsan is, de a munkavállalónak mérlegelnie kell, hogy érdemes−e vállalni a bűncselekményt, mint a munkáltatói szemrehányást az utasítás megtagadása miatt. Persze, nem mindig ilyen élesen vetődhet fel ez az eldöntendő kérdés, de még akkor is: egy bűncselekmény nem vállalható!
Fontos szabály, hogy ha a munkavállaló megtagadja a munkáltató utasításának teljesítését, ettől még a munkáltató rendelkezésére kell állnia, azaz nem hagyhatja el a munkahelyet.
Eltérési szabály: se a kollektív szerződésben, se a felek megállapodásában nem lehet eltérni a munkavállalót terhelő kötelezettségétől, hogy köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. (Mt. 54. § (1) bekezdés)
Jogesetek:
BH2004. 390
I. Az alkoholos állapot a szabad bizonyítás elve alapján nemcsak véralkoholvizsgálattal bizonyítható. A munkavállaló részére világos és egyértelmű, végrehajtható utasítást kell adni.
II. A rendkívüli felmondásra okot adó utasítás megtagadásának vizsgálata során jelentősége van annak is, hogy az utasítás végrehajtását az erre feljogosított személy megköveteli-e (MK 122. számú állásfoglalás 4. pont; Mt. 102. § (3) bekezdés a) pont, 104. §; Mt. 96. § (1) bekezdés a) pont).
BH2000. 466
A munkamegosztás alkalmazása nem mentesíti a munkavállalókat kötelezettségeik teljesítése alól. Bármely munkafeladatnak munkáltatói utasítás nélkül történő átadása fenntartja az átadó munkavállaló felelősségét. A munkavállalóknak e felelősségével kapcsolatos lényeges kötelezettségszegése jogszerűvé teszi a rendkívüli felmondást (Mt. 96. § (1) bek. a) pont, 104. § (1) bek.).
EBH2009. 1979
A munkáltató által ismert, méltánylást igénylő személyes körülmények (a felperes egészségi állapota, idős édesanyja gondozásával kapcsolatos kötelezettség) figyelmen kívül hagyásával történt külföldi kirendelés rendeltetésellenes (1992. évi XXII. törvény 3. § (1) bekezdés, 1992. évi XXII. törvény 4. §, 96. § (1) bekezdés a) pont).
BH2008. 97
A veszélyes anyagok jelenléte miatt - a munkavállaló kötelező egészségügyi orvosi alkalmassági vizsgálatát elmulasztó - munkáltató ez okból akkor sem élhet rendkívüli felmondással, ha a munkavállaló olyan egészségi állapotra hivatkozással tagadja meg az átirányítás teljesítését, amely utóbb nem igazolódik (1992. évi XXII. törvény 96. § (1) bekezdés a) pont, 104. § (2) bekezdés).
EBH2005. 1236
A munkaviszony tartalmi elemeinek, különösen az utasításadási jognak és a személyes munkavégzési kötelezettség hiánya kizárja a munkaviszony fennállásának megállapítását (1992. évi XXII. törvény 1. §, 102. §, 103. §).
BH2004. 1153
A kijelölt munkahelyi vezető életet közvetlenül veszélyeztető utasítása a munkáltatóra terhesebb kármegosztást tesz indokolttá olyan esetben is, ha a munkavállalónak meg kellett volna tagadnia az utasítás végrehajtását (1992. évi XXII. törvény 174. § (3) bekezdés, 104. § (3) bekezdés).
BH2003. 262
Ha a munkavállaló a szóbeli utasítás megszegésével az engedélyezettől eltérően szerzett be rendszeresen termékeket, ez a magatartása megalapozza a munkaviszonyának rendkívüli felmondással történt megszüntetését (Mt. 96. §).
EBH2001. 566
Sztrájk idején a még elégséges szolgáltatás teljesítése keretében munkát végző munkavállaló a munkaviszonya alapján látja el a munkáját, ezért arra az Mt. szabályai vonatkoznak (Mt. 103. §)
EBH2006. 1537
A munkavállaló kizárólagos károkozó magatartása nem állapítható meg, ha a munkáltató a szükséges munkaszervezési és munkavédelmi intézkedések megtételére vonatkozó kötelezettségét elmulasztotta (1992. évi XXII. törvény 102. § (2)-(3) bekezdés, 174. § (3) bekezdés).
BH2006. 64
Rendkívüli felmondást megalapozó kötelezettségszegésnek minősül, ha a munkavállaló egy munkatársa számítógépét saját céljára használja; a munkáltatói jogkör gyakorlójával szemben több esetben sértő, gúnyos hangnemet használ; illetve a munkáltató gazdasági érdekét sértő tájékoztatást ad (1992. évi XXII. törvény 103. § (1) bekezdés b), c) pont, 96. § (1) bekezdés a) pont).
BH2004. 1152
A munkatársának önként segítséget nyújtó munkavállaló balesetéért fennálló felelőssége alól a munkáltató teljesen akkor sem mentesülhet, ha a munkavállaló a segítségnyújtásnak nem a legmegfelelőbb módját választotta (1992. évi XXII. törvény 174. §).
Éljen Május 1., a MUNKA ünnepe!
Mariann