Blog 21.
21. nap – 21. § − A munkavállalói képviselet
21. § (1) A munkavállaló a jognyilatkozatát személyesen teheti meg. Jognyilatkozatot meghatalmazott képviselője útján is tehet, az erre irányuló meghatalmazást írásba kell foglalni. Ilyen meghatalmazás hiányában is eljárhat a munkavállaló képviseletében hozzátartozója, amennyiben a jognyilatkozat megtételében a munkavállaló akadályozva van. Vita esetén az akadályoztatás tényét igazolnia kell.
(2) A munkáltatónak a munkavállaló személyesen tett jognyilatkozatát kell figyelembe vennie, ha a munkavállaló és az (1) bekezdésben említett képviselő jognyilatkozata eltérnek.
(3) A munkavállaló, kivéve, ha a képviselet tartalma egyértelműen korlátozott, nem hivatkozhat arra, hogy képviselője jogkörét túllépve járt el.
(4) A törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a korlátozottan cselekvőképes személy olyan jognyilatkozatához, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányul.
(5) A cselekvőképtelen személy nevében törvényes képviselője tesz jognyilatkozatot.
A munkáltató jognyilatkozataival kapcsolatosan is rögzíti az Mt. a főszabályt: a munkavállaló jognyilatkozatát személyesen teheti meg.
Természetesen munkavállaló esetében is van arra lehetőség, hogy jognyilatkozatait képviselő útján tegye meg. Ehhez az Mt. egy feltételt fűz: ez a jognyilatkozat csak akkor érvényes, ha a képviseletről a munkavállaló írásban rendelkezik. Adhat meghatalmazást arra, hogy képviselője korlátozás nélkül eljárhat, de azt is megteheti, hogy korlátozza képviselőjének jogait.
Például a munkavállaló ügyvédet bíz meg azzal, hogy tárgyaljon a munkáltatóval, mivel az elutasította tanulmányi szerződés megkötésére irányuló kérelmét. Az ügyvédnek adott megbízásban a megbízás tárgyául csakis a tárgyalást jelöli meg, tehát nem ígérheti meg a munkavállaló nevében, hogy a munkáltató által előadott feltételek esetén a munkavállaló tanulmányi szerződést fog kötni a munkáltatóval. (A munkavállaló azért korlátozta a képviseleti jogosultságot, mert megfontolás tárgyává kívánta tenni, ha a munkáltató a tárgyalás folyamán nemcsak indokait, de feltételeit is közli).
A képviselet szabályai szintén polgári jogi szabályok, a Ptk. 223. §-a tartalmaz fontos szabályokat a meghatalmazással kapcsolatban, ezek alkalmazhatók a munkaviszony esetében is, azzal, hogy az Mt. 20. §−a szerint a munkavállaló hozzátartozója is felléphet a munkavállaló képviseletében.
Ptk. 223. § (1) A meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján kötendő szerződésre előír. Az általános meghatalmazás csak írásban érvényes.
(2) A meghatalmazás eltérő kikötés hiányában visszavonásig érvényes; visszavonása jóhiszemű harmadik személy irányában csak akkor hatályos, ha azt vele közölték. A visszavonás jogáról érvényesen nem lehet lemondani.
(3) A meghatalmazás bármelyik fél halálával megszűnik.
Mt. 20. § 21. § (1) A munkavállaló a jognyilatkozatát személyesen teheti meg. Jognyilatkozatot meghatalmazott képviselője útján is tehet, az erre irányuló meghatalmazást írásba kell foglalni. Ilyen meghatalmazás hiányában is eljárhat a munkavállaló képviseletében hozzátartozója, amennyiben a jognyilatkozat megtételében a munkavállaló akadályozva van. Vita esetén az akadályoztatás tényét igazolnia kell.
Tekintettel arra, hogy főszabályként a munkavállaló jognyilatkozatait személyesen teheti meg, ezt a főszabályt kell követnie a munkáltatónak a jognyilatkozatok értelmezésével kapcsolatban, ha azt tapasztalja, hogy a munkavállaló személyesen tett nyilatkozata és képviselője jognyilatkozata eltérnek egymástól.
Az előbbi példát alapul véve tegyük fel, hogy az ügyvéd – túllépve képviseleti jogosultságát – azon a bizonyos tárgyaláson jegyzőkönyvbe mondja, hogy a megismert indokok és feltételek mellett az általa képviselt munkavállaló (az ő ügyfele) 5 munkanapon belül megköti a tanulmányi szerződést a munkáltatóval. De a tárgyalást követő napon a munkavállaló úgy nyilatkozik, és ezt hajlandó írásban is benyújtani, hogy visszavonja a tanulmányi szerződés megkötésére irányuló kérelmét, mert a megismert indokok és feltételek megismerése után nem kíván tanulmányi szerződést kötni a munkáltatóval. Ebben az esetben a munkáltató a munkavállaló jognyilatkozatát fogadja el az Mt. 21. § (2) bekezdés alapján.
Mt. 21. § (2) A munkáltatónak a munkavállaló személyesen tett jognyilatkozatát kell figyelembe vennie, ha a munkavállaló és az (1) bekezdésben említett képviselő jognyilatkozata eltérnek.
A képviselet értelmezésével kapcsolatos másik szabály a (3) bekezdés, amelyben a jogalkotó úgy rendelkezett, hogy a munkavállaló (sem ) hivatkozhat arra, hogy képviselője túllépett jogkörén; csak abban az esetben, ha bizonyítható: a képviseletre szóló meghatalmazásban a munkavállaló korlátozta képviselője jogkörét:
Mt. 21. § (3) A munkavállaló, kivéve, ha a képviselet tartalma egyértelműen korlátozott, nem hivatkozhat arra, hogy képviselője jogkörét túllépve járt el.
Speciális munkavállalói képviseleti lehetőség, hogy a munkavállalót – külön meghatalmazás hiányában is – képviselheti hozzátartozója. A hozzátartozó fogalmát az Mt. pontosan megadja, ezért a Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott hozzátartozói fogalom nem használható. Tehát az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontja értelmében:
b) hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a házastárs egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs.
A munkavállaló hozzátartozója akkor járhat el a munkavállaló képviseletében − kifejezett meghatalmazás hiányában is, ha a munkavállaló jognyilatkozata megtételében akadályoztatva van. amennyiben a jognyilatkozat megtételében a munkavállaló akadályozva van. Vita esetén az akadályoztatás tényét igazolnia kell. A hozzátartozói képviselet azonban – azért is, mert vita esetén igazolni kell az akadályoztatás tényét – csak kivételes lehet. Ugyanakkor a munkáltatónak ajánlott körültekintően eljárnia, hiszen a hozzátartozói kör meglehetősen tág, és nem zárható ki, hogy ebből a körből „álképviselő” is kikerülhet. Éppen ennek okán a munkáltatók szigorúan ítélik meg az ilyen eseteket és az akadályoztatás tényének igazolását megkövetelik.
Mt. 21. § (1) A munkavállaló a jognyilatkozatát személyesen teheti meg. Jognyilatkozatot meghatalmazott képviselője útján is tehet, az erre irányuló meghatalmazást írásba kell foglalni. Ilyen meghatalmazás hiányában is eljárhat a munkavállaló képviseletében hozzátartozója, amennyiben a jognyilatkozat megtételében a munkavállaló akadályozva van. Vita esetén az akadályoztatás tényét igazolnia kell.
Végül az Mt. 21. §-ának (4) és (5) bekezdése a törvényes képviselet eseteit szabályozza. Törvényes képviselő az, akinek képviseleti jogát és képviseleti jogkört törvény vagy hatósági határozat állapítja meg. Törvényes képviselő a szülő, a gyám, a gondnok. Törvényes képviseletet kell biztosítani a korlátozottan cselekvőképes és a cselekvőképtelen személyeknek, akik meghatározott szabályok mellett jogosultak munkaviszony létesítésére és annak során jognyilatkozatok megtételére. (erről a munkaviszony alanyai kapcsán még lesz szó!)
A korlátozottan cselekvőképes személy, akinek korlátozott cselekvőképességét törvényi rendelkezés, vagy bíróság állapította meg.
A Ptk. szerint – 14. életévtől (előtte: gyermek!) 18. életévéig:
Ptk. 12/A. § (1) Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen.
Az Mt. szerint – meghatározott feltételek mellett (törvényes képviselő hozzájárulásával, gyámhatóság engedélyével) – korlátozottan cselekvőképes is létesíthet munkaviszonyt:
Mt. 34. § (2) Munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet - az iskolai szünet alatt - az a tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat.
(3) A gyámhatóság engedélye alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható.
A korlátozottan cselekvőképes személy minden olyan jognyilatkozatához, amely munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére, vagy kötelezettségvállalására irányul – törvényes képviselő hozzájárulása szükséges.
Mt. 21. § (4) A törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a korlátozottan cselekvőképes személy olyan jognyilatkozatához, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányul.
A cselekvőképtelen személy nem tehet jognyilatkozatot, mert erre a nevében eljáró törvényes képviselő jogosult. A cselekvőképtelen személy munkaviszonyára vonatkozóan további szabályokat a 212. § (92. pont) tartalmaz, amelyeket ott fogok ismertetni.
Mt. 21. § (5) A cselekvőképtelen személy nevében törvényes képviselője tesz jognyilatkozatot.
Összefoglalva: a munkavállaló személyesen vagy képviselője útján teszi meg jognyilatkozatait. A képviseletre írásbeli meghatalmazás kell a munkavállalótól. Külön meghatalmazás nélkül eljárhat a munkavállaló képviseletében a munkavállaló hozzátartozója. A korlátozottan cselekvőképes munkavállaló törvényes képviselő hozzájárulásával tehet a munkaviszonnyal kapcsolatos meghatározott jognyilatkozatokat, a cselekvőképtelen személyek nevében jognyilatkozatot a törvényes képviselő tesz. Ha a képviselő és a munkavállaló jognyilatkozata eltér egymástól, a munkavállaló személyesen tett jognyilatkozatát kell figyelembe venni.
Jöjjenek a jogesetek:
BH1997. 212. A betéti társaságnál a munkáltatói jogkör gyakorlója az e jogkörében hozott döntését jogi képviselő útján is közölheti az érintett munkavállalóval. Ha azonban a jogi képviselőt bízza meg a döntés meghozatalával, az nem tekinthető a munkáltatói jogkör gyakorlója által hozott döntésnek, ezért jogellenes [1988. évi VI. tv. (Gt.) 68. §, 94. § (2) bek., 1992. évi XXII. törvény 74. § (2) bek.].
BH1997. 498. A jogi képviselővel eljáró munkáltató nem a törvénynek megfelelően és rendeltetésszerűen gyakorolja a jogi képviselet nélkül eljáró munkavállalójával szemben a jogát, ha a magatartása a munkavállaló érdekének csorbítására vagy az érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására irányul, illetve arra vezet (1992. évi XXII. törvény 4. §).
BH2001. 444. A társasház képviselete a tevékenység jellege folytán mind munkaviszonyban, mind megbízási viszonyban ellátható. A közös képviselőnek a társasház egyes szerveivel szemben fennálló kötelezettségéből nem következik, hogy a jogviszonya csak munkaviszony lehet, mert a megbízottként eljáró képviselő kötelmei ebből a szempontból ugyanazok (Mt. 76. §).
EBH2005. 1335. Ha a betéti társaság üzletvezetését a társaság jogi személy tagja a saját szervezeti képviseletére jogosult természetes személy útján látja el, ekkor az üzletvezető a jogi személy beltag, és az őt képviselő természetes személy tekintetében érvényesülnek az üzletvezetővel szemben fennálló kizáró okok és tilalmak. Ezért az ezzel ellentétesen létrehozott munkaszerződés semmis [1997. évi CXLIV. törvény 86. § (3) és (4) bek.; 1992. évi XXII. törvény 8. § (1) bek., 10. §].
EBH2009. 1982. A munkaügyi ellenőrzésnek nem képezheti tárgyát valamely szakszervezetnek a munkáltatónál fennálló képviseleti jogosultsága vizsgálata, és ezzel összefüggésben a munkáltató munkaügyi bírsággal nem sújtható [1992. évi XXII. törvény 21. § (5) bekezdés, 1996. évi LXXV. törvény 3. § (1) bekezdés].
Jó éjt! Mariann